20656. lajstromszámú szabadalom • Írógép

— 5 -Ha a lenyomott billentyűt ismét szabadon bocsátjuk, akkor a (g5) és (k4) rúgók az összes részeket ismét a normális állásba (1. ábra) viszik vissza. A hozzájuk tartozó billentyűemeltyűkre ható független (k4) rúgók elrendezésének czélja megakadályozni azt, hogy valamely csoport fölső vagy átlapoló billentyűje egy alsó billentyű megiitésénél szintén lefelé mozogjon vagy pedig ez utóbbit mozgásában kövesse. Ha a fölső billentyűk valamely alsó billentyűnek megiitésénél ily állásba jöhetnének, akkor a magasabb billentyűemeltyűknek aláfüggő (k2) karjai a (c7) fogas rúdat föltartanák és a nyomtatni kívánt betű központosítását megakadályoznák. Ha a papírszánt nyomtatás nélkül akarjuk eltolni, a mint ez pl. a szóközök létesítésére szükséges, akkor a spácziumbillentyűt ütjük meg. A spácziumbillentyűnek ismertetett elrendezése következtében ennek lenyomásánál a két középső csoport összes billentyűemeltyűi leszoríttatnak, minek következtében ezen csoportoknak aláfüggő (k2) karjai a működtető szerkezet mindkét rúgós (g4) karjára hatnak. Ez a körülmény a (g) lengő emeltyűnek vagy a (c7j fogas rúdnak minden oldalas elmozdulását és így a (c3) fogas keréknek és a (cő) betűhengernek elforgását is megakadályozza. A spácziumemeltyű megütésénél tehát a középső (c) szupport és az ez által hordott összes részek egyszerűen hátrafelé vitetnek mindaddig, míg a spácziumbillentyű (pl) nyúlványa a (c) szupporthoz nem ütődik és ennek minden további mozgását meggátolja. Ez oly későn történik, hogy a (h) kilincs a szánt tovább vezetheti, azonban mégis elég korán, még mielőtt a betűhenger a papírhoz ütközhetnék A spácziumemeltyűnek megütésénél tehát csak a papírszán mozog tovább, de nyomtatás nem történik. A rúgóhatás alatt álló (g4) harántrudak (gö) kivágásokkal vannak ellátva, melybe a betűemeltyűk aláfüggő (k2) karjainak hátsó végei kapaszkodnak, mihelyt az emeltyűk nevezett rúdakhoz ütköznek. Ez által ezen emeltyűknek a hozzájuk ütköző (c7) fogasrúd által való oldalas kitérítése m'egakadályoztatik; ez által pedig egyszersmind a (c7) fogas rúd oldalas továbbmozgásában és evvel kapcsolatban a betűhenger továbbforgásában akadályoztatik, mi által a kívánt betűnek pontos központosítása és az egyes nyomtatott betűknek pontos egymás mellé sorakoztatása éretik el. A hajtó szerkezet természetéből közvetlenül kitűnik, hogy a (g4) rúdak, a (g) lengő emeltyű, a (c3) fogas kerék, a (c5) betűhenger és a (c7) fogas rúd ezen utóbbinak az utoljára megütött billentyűnek aláfüggő (k2) karja által való szabadonbocsátása után a középső (c) szupport vagy szán mindegyik állásánál működtethető. A gépírónak tehát nem kell várnia, míg a hajtó szerkezet részei a normális állásba térnek vissza (1. ábra), hanem azonnal egy más billentyűt üthet meg. így pl. mindegyik csoport fölső billentyűjét megütheti és közvetlenül rá a legközelebbi alatta fekvő billentyűt is, a mikor is a legközelebbi betű közvetlenül, egy egyszerű mozgás által központosíttatik és nyomattatik, a mint az pl. a 2. és 3. ábrák összehasonlításából világosan kitűnik. Ez a gépnek igen nagy előnye, mivel ily módon igen gyorsan lehet dolgozni. A leghasználatosabb betűk a legrövidebb mozgás által központosíttatnak. Az ismertetett billentyűelrendezés tehát a billentyűemeltyűk két sorozatából áll, melyek ismét egymásnak alárendelt, egyetlen betűnek nyomtatására a csoportban elfoglalt helyzetük szerint együttesen vagy egymástól függetlenül működtetett tagokkal bíró csoportokból vannak alkotva; ezen billentyűelrendezés teljesen új elvnek megtestesülése és a jelen találmány leglényegesebb és legpontosabb részét képezi. Ezen billentyűelrendezés lehetővé teszi, hogy a I billentyűemeltyűk teljes abc-jét használjuk és ennek daczára kiváló erősségű szerkezetet állíthassunk elő. Ez a jelen találmány szerinti elrendezésnek az eddig használatos írógépek billentyűszerkezetének elrendezésével való összehasonlításából szembeszökően kitűnik. Az eddigi írógépeknél valamennyi billentyűemeltyű teljesen függetle-