20614. lajstromszámú szabadalom • Ütőműves elektromos primär óra

mindaddig marad megfeszítve, míg a súly a legmélyebb helyzetét el nem érte. Mint azt már említettük, a súlynak a (13) kontaktusrudat lefelé kell mozgatnia és így az áramkört zárnia. Hogy a súly ezt a mozgást biztosan létesíthesse, továbbá, hogy az áramkör gyorsan záródjék, a súlynak és a (13) feontaktusrúdnak nem szabad lassan lefelé mozognia, sőt ellenkezőleg gyors leesésével kell hatnia. Ebből a czélból, mint az a rajzokból kitűnik, a (8) kilincs külső vége meg van nyújtva és eme megnyújtás útjában az óramű állványán egy (9) csap van megerősítve. Ha a (10) kar a lefelé mozgása közben fölső szárával a (13) kontaktusrúdtól kissé eltávolodott, a kilincs meghosszabbított része a (9) csap alá csúszik és ennek következtében maga a kilincs a (4) kilinqskeréktől eltávolodik. Az (1) fegyverzet ekkor szabaddá válik, tehát a (11) súly is szabadon eshetik le, úgy hogy a (10) kar a (13) kontaktusrudat elég erővel érheti és ezt gyorsan lefelé mozgathatja. Ennek következtében az áramkör gyorsan záródik, a fegyverzet újból meghuzatik ós a (11) súly fölemeltetik, úgy hogy ez a (6) órarúgót ismét megfeszítheti. A rajzok 1. és 2. ábráján látható (8) rúgós kilincs a 4. ábrán látható kilinccsel is helyettesíthető, mely a fegyverzeten forgatható és a (14) karral mereven van öszszekapcsolva. A kilincs külső vége ferdén el van vágva, a lerézsülés irányában pedig az állványban egy (15) csap van elhelyezve. A (14) karnak és (15) csapnak tehát ugyanaz a föladata, mint az előbb leírt rúgós kilincsnek és (9) csapnak, tudniillik, hogy a (11) súly lesülyedése pillanatában az (1) fegyverzetet szabaddá tegye. Ez a 4. ábrán látható berendezésnél oly módon történik, hogy a (14) kar lerézsült vége a (15) csapon fölcsúszik, úgy hogy a kar fölemeltetik és a (8) kilincs a (4) kilincskerékből kikapcsolódik. A leírt módon kiképezett és működő óránál a rúgó el is maradhat, mert az óra működtetésére a Ql) rúgó egymagában is elégséges. Ily esetben a (7) fogaskereket a (4) kilincskerékkel kell kapcsolni. Ilyen óránál azonban tartani kell attól, hogy az j órát mi sem hajtja, ha a fegyverzet megj huzatik, minthogy ekkor a (4) kilincskerék j ki van kapcsolva. Bizonyos óráknál ez a berendezés előnyösen használható, közönséges óráknál azonban ez a berendezés igen zavarólag hat. Az órarúgónak tehát csakis az a föladata, hogy az óraműt hajtó erőt bizonyos tekintetben egyenletessé és állandóvá tegye. Az óramű ütőművezete főleg oly módon hat, hogy ha az óra üt, az említett, a fegyverzet és a (6) órarúgóval kapcsolt (4) kilincskerék között lévő kilincsmű kikapcsoltassék és a fegyverzet a (2) tengelyen alkalmazott (17) kilincskerékkel kapcsoltassák, mely, ha a fegyverzet forog, a tengelyt is forgatja, úgy hogy a tengelyre ékelt (18) csillagkerék az ütőmű (19) kalapácsát működtethesse és emelhesse. Az ütőmű berendezése a következő: Az (1) fegyverzeten forgathatóan megerősített (8) kilincs a (20) kilinccsel van összekötve, mely a (2) tengelyre ékelt (17) kilincskerékbe fogódzik. A (8 és 20) kilincs oly módon van a fegyverzet két oldalán megerősítve, hogy ha a (20) kilincs a (17) kilincskerékbe kapcsolódik, a (8) kilincs a (4) kilincskerékből kikapcsolódik és viszont. Ha a (8) kilincs fogódzik a (4) kilincskerékbe, és ha azt az (1) fegyverzet működteti, az óramű húzatik föl. Ha ellenben a (20) kilincs fogódzik a (17) kerékbe és a fegyverzet mozog, a (2) tengely forog, tehát az ütőmű működik. A kilincseket a velük kapcsolt (21) kar működteti, mely a (22) hasítékával a (2) tengelyt körülveszi. Közvetlenül a. (21) karnak a (2) tengelyt körülvevő része alatt egy másik (23) kar lengő vége van alkalmazva. Ez a kar a külső végén villás és a villa két ága között az ütőműnek a (2) tengelyen megerősített (24) hajtókereke van megerősítve. A (23) kar előtt egy (25) fogasrúd van alkalmazva, mely a (24) fogaskerékkel jön kapcsolatba, ha az órának ütnie kell. A fogasrúd a (36) csap körül lengő (26)