20614. lajstromszámú szabadalom • Ütőműves elektromos primär óra

- 3 — karhoz (27)-nél csuklósan van kapcsolva. A (26) karral a (25) kar van összekötve, melynek szabad végét a (30) fogaskerék két (29) csapja működteti. A fogaskerék forgásánál a kart az egyik (29) csap oldalt mozgatja. A (28) kart a kar külső végére ható (31) rúgó tartja a (29) csappal érintkezésben. A (26) kar előbb leírt mozgásánál a (25) fogasrúd lesülyed, a bal vége, mely a (23) kar végére támaszkodik, alátámasztását elveszíti, úgy hogy a fogasrúd a saját súlya alatt lefelé esik és a (23) kar alá kerül. Ha a (28) kar közvetlenül ezután a (29) csapon alátámasztását elveszti és balfelé leng, ennek következtében a (25) fogasrúd a (24) fogaskerékre viszonyítva, természetesen eltolódik, úgy hogy a fogaskerékbe befogódzik. Ennek következtében a fogasrúd egyúttal a (23) kart is emeli, mely utóbbi ismét a (21) fogaskereket emeli és forgatja. Az egyes részeknek ily módon létesített mozgása azt idézi elő, hogy a (8) kilincs a (4) fogaskerékből kikapcsolódik. Ha a (8) kilincskerék a föntebb leírt módon kikapcsolódik, az (1) fegyverzet is szabaddá válik, úgy hogy az a (11) súly által működtetve, gyorsan jobbfelé leng, a (20) kilincs és a (17) kilincskerék segélyével a (2) tengelyt forgatja, úgy hogy ez az ütőmű (19) kalapácsát fölemeli. A fegyverzet lengésének utolsó pillanatában a (10) kar a (13) kontaktusrudat lefelé nyomja, úgy hogy az előbb megszakadva volt elektromos áramkör záródik és a mágnes a fegyverzetet újból meghúzza. A mint a mágnes a fegyverzetet meghúzta, az áramkör ismét megszakad, mert a (10) kar a (13) kontaktusrudat fölfelé húzza, a fegyverzet szabadon leesik és a (2) tengely ujabb elfordulását idézi elő, minek következtében a kalapács újból üt. Ez addig ismétlődik, míg a fogasrúd a (24) kerékbe fogódzik, vagyis míg a fogasrúd a (23 és 21) kart fölemelve tartja, úgy hogy a (8) kilincs a megfelelő fogaskerékből ki van kapcsolva, ellenben a (20) fogaskerék abba be van kapcsolva. Ha a fogasrúd a (24) fogaskerékből kikapcsolódott, a (23 é§ 21) kaiismét szabad és a (8) kilincs a (4) fogaskerékbe fogódzik. A fogasrúd mellső vége ekkor ismét a (23) kar végére fekszik. Az ütések száma tehát attól függ, hogy a fogasrúd hány foga fogódzott a fogaskerékbe, ez pedig ismét attól, hogy mily hosszú az úgynevezett (32) óralépcső, melyre a fogasrúddal kapcsolt (33) kar fekszik, ha a fogasrúd a (24) fogaskerékkel a föntebb leírt módon kapcsolatba jön. A félórák jelzésére a (29) csapok a (30) korong középpontjától különböző távolságokban vannak alkalmazva. A keréktengelyhez közelebb fekvő csap tehát a (28) kart kevésbbé emeli föl, mint a másik. Az első esetben tehát a (25) fogaskerék kevésbbé mélyre fog lesülyedni, mint az utóbbi esetben, tehát a fogasrúd nem kerül teljesen a (23) kar alá, hanem egy ennek mellső végén alkalmazott (34) rovátkába ésik. A (23 és 21) karok a föntebb leírt módon fölemeltetnek és a (20 és 8) kilincseket átváltják. Azonban ekkor csak egy fog (a külső) jön a (24) fogaskerékkel kapcsolatba, tehát csak egy (a fölírást jelző) ütés létesül. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos primér óra lengő fegyverzettel, az által jellemezve, hogy az(l) fegyverzet egyrészt egy (11) súly, mely a fegyverzet meghúzott állapotában ezt nyugalmi helyzetébe törekszik visszavinni, másrészt egy kilinccsel, mely a fegyverzet meghúzott állapotánál a (4) kilincskerékbe fogódzik, van összekötve, úgy hogy ez a kilincskerék a fegyverzetnek a (11) súly által létesített visszafelé mozgásánál mozgásnak indíttatik és a (6) órarúgó megfeszíttetik, mely rúgó a (4) kilincskerék és az óramű (7) hajtókereke között van beiktatva, miközben egy az (1) fegyverzettel összekötött kar, legczélszerűbben a (11) súllyal terhelt kar a f'12) áramzáró mozgatható (13) kontaktusát befolyásolja, még pedig oly módon, hogy ez az említett (13) kar a kontaktust megszakítsa, mikor az (1) fegyverzet