20533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kénsavanhydrid előállítására szolgáló gázok megtisztítására

kis része is csaknem teljesen hatástalanná képes tenni a kontaktus-anyag hatószerének, a platinnak, aránytalanul nagy mennyiségeit. Vizsgálatainkból kiderült még az is, hogy mindezen tisztátalanságokat, minők a kén, kénsav, bárminemű por. arzén, foszfor, higany stb. a gázkeverékből el kell távolitanunk, mielőtt odáig juthatnánk, hogy az (S02)-nek (S03)-á való átalakulása ugyanazon kontaktus-anyaggal állandóan közelítőleg quantitativ módon folyjék le. A pörkölési gázoknak mindeme fertőzményektől való megtisztítása azonban rendkívül bajos és egyúttal főoka annak, hogy miért nem tudta az (S03)-nak a pörkölési gázokból való közvetlen előállítása a kamraeljárást mindeddig kiszorítani. Mi azonban útat és módot találtunk ezen tisztátalanságoknak tökéletes és biztos eltávolítására. Eljárásunk abban áll, hogy eltérőleg az eddigi eljárásoktól, nem használjuk föl közvetlenül a portól megtisztított, aránylag száraz és meleg égési gázokat, hanem hogy azokat czéltudatosan különleges kémiai és mechanikai tisztításnak vetjük alá, keverés, vízgőzzel való keverés, lassanként! lehűtés, vízzel vagy kénsavval való mosás és mindezen műveletek ellenőrzésére és az így tisztított gáznak újbóli szárítása segélyével. Eljárásunk a következő: A pörkölési gázoknak biztos kimoshatásának első föltétele az, hogy a kén és a többi éghető anyag teljesen elégettessék, mert különben ezek, különösen pedig a sublimált kén, csak igen nehezen csapódnak le és ennek folytán, mint a tisztátalanságoknak hordozói, a folyamatot rendkívül veszélyeztetik. Azt tapasztaltuk, hogy a kén akkor ég el teljesen, ha a pörkölési gázokat még képződési hőmérséküknél jol megkeverjük. I A szokásos porkamrák ezen czélra maguk- j ban nem elegendők, még pedig különösen nem oly kemenczék alkalmazásakor, melyek naponként 5000—10000 kg. kénércznél többet pörkölnek. A keverést és a tökéletes elégetést mechanikai eszközök segélyével érhetjük el, még pedig legegyszerűbben a meleg, keverő kamrába fúvott gázáram által, mely czélra levegőt vagy magukat a pörkölési gázokat használhatjuk ; legczélszerűbb azonban, ha vízgőzt alkalmazunk, minthogy ez a gázokra előkészítésüknek további részében is még más lényeges és a következőkben leírandó behatással van. Észleleteink ugyanis kimutatták még, hogy a pörkölési gázoknak, különösen pedig a nagy arsentprtalmú kovandokéinak kimosásánál előnyös, ha a gázokat nem hűtjük le egyszerre, miut ez pl. vízbe való vezetésnél történik, hanem fokozatosan és alkalmas hűtő készülékekben, minthogy pedig valamennyi pörkölési gáz gőz alakjában tartalmaz konczentrált kénsavat, mely a pörkölési gáz hűtésekor kondenzálódik, a hűtő készüléknek a dolog természetéből folyólag rendesen ólom- vagy vasból készült fémrészei a meleg, konczentrált kénsavtól erősen megtámadtatnak és csakhamar elrongálódnak. A konczentrált kénsav azonban ezen, a készülékek tartósságát csökkentő hatásán kívül még két, a kontaktuseljárásnak gyakorlati foganatosítását csaknem kivihetetlenné tevő hátrányt okoz. Ezek egyike abban áll, hogy a konczentrált kénsav arzénnel és a pörkölési gázoknak egyéb tisztátlanságaival kemény, összefüggő rétegeket képez, melyek a kazánkőhöz hasonlóan rakódnak le a hűtő falaira és ez által rövid idő alatt a hűtő keresztmetszetét eltorlaszolják. Ha a hűtésre a kamrafolyamot Glover-tornyaihoz hasonló tornyokat alkalmazunk, úgy ezek is rövid idő múlva eldugulnak, akár vizet, akár pedig kénsavat folyatunk rajtuk keresztül. Annak oka, hogy miért nem dugulnak el a Glover-tornyok a kamrafolyamatnál oly gyakran, abban rejlik, hogy a Glover-toronyról lefolyatott sav salétromsavat és nitrosét tartalmaz, melyek a kemény képződményeket föloldják. A kontaktuseljárásnál már most éppen a salétromsav hiányzik, hiszen ennek alkalmazását akarjuk elkerülni. A konczentrált kénsavnak második, még károsabb hatása abban nyilvánul, hogy a