20533. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a kénsavanhydrid előállítására szolgáló gázok megtisztítására

- 3 konczeutrált kénsavnak fémekre (ólom, vas stb.) való hatásánál a fertőző elemeknek, pl. az arzénnek, foszfornak illó hydrogénvegyületei képződnek, melyek ugyancsak kis, de mégis elegendő mennyiségben jönnek létre, melyeket csak igen nehezen lehet fölismerni és eltávolítani, úgy hogy a kontaktusanyagba belejutnak és azt lassan, de biztosan tönkreteszik. Mindezen hátrányokat azonnal elkerüljük, ha a pörkölési gázokba annyi vízgőzt fúvatunk, hogy hígított, pl. 10—40° Bé. erősségű kénsav képződjék. Ekkor nem fognak többé kemény rétegek képződni, hanem csak könnyen eltávolítható iszap; a híg kénsav továbbá az ezen esetben ólomból előállítandó hűtőket sem fogja megtámadni, úgy hogy káros hydrogén-vegyületek sem fognak képződhetni. Ha a pörkölési gázokat a leírt módon előkészítettük és lehűtöttük, azokat mindennemű káros fertőzménytől való végleges és tökéletes megtisztításuk czéljából mindaddig mossuk, míg optikai és kémiai vizsgálatok alapján a fertőzmények teljes eltávolításáról meg nem győződtünk. Ennek folytatólagos foganatosítására különösen a következő optikai vizsgálat ajánlatos: néhány méter hosszú gázréteget egyik végén megvilágítunk, míg a másik végéről a fény felé tekintünk, a mikor is poros vagy ködös részeket látnunk nem szabad. Ha a tisztított gázok vizsgálata állandóan kedvező eredményt ad, még hátra van a gázalakú tisztátlanságok iránt való vizsgálat, mely optikai úton nem eszközölhető. Ily tisztátlanságok főképen az arzénhydrogén és esetleg a foszforhydrogén és a higanygőzök. Ezeknek kimutatása czéljából a tisztított gázáramnak egy részét hosszú időn, pl. 24 órán át desztillált vízzel megtöltött palaczkon vezetjük keresztül, mire aztán ezen vizet az ismeretes kémiai módszerek segélyével (pl. a Marsh-féle arsenpróbával) megvizsgáljuk. Ha ezen anyagokból nagyobb nyomok vannak jelen, ezek a kontaktuseljárást idővel megrontják, minthogy a kontaktusanyag hatása kimaradhatlanul fokozatosan csökken, Ha azonban az éppen leírt föltételeket pontosan betartjuk, akkor a kontaktusanyag hatóképességét korlátlan ideig megőrzi, úgy hogy találmányunknak a kontaktuseljárásra való fontosságát nem kell tovább kifejtenünk, mert ebben egy új kénsav-gyártási eljárás rejlik, mely a régi kamrafolyamattal híg savak tekintetében legalább is egyenlő értékű, míg konczentrált savak tekintetében messze túlszárnyalja azt. A mosást legczélszerűbben egymás mögött fölállított mosókészűlékekben, mosópalaczkokban vagy csöpögtetőtornyokban vízzel vagy kénsavval végezzük. A hűtőben és a mosókészűlékekben ekkor az összes kénsav és a különböző illó és porrészek lecsapódnak. A hűtőkben és a mosókészűlékekben képződött folyadékokat ólmozott szekrényekben fölfogjuk és leülepedtetjük, mire a csapadék fölötti kénsavat, melyet híg kénsav gyanánt használunk vagy a kontaktuseljárással előállított kénsavanhydriddel konczentrált kénsavvá alakítunk, lefejtjük. A csapadékban a hőnél illó összes pörkölési termékek és a kénérczeknek vagy a kénnek a gázáram által magával ragadott alkatrészei, minők az arzén, a higany, a selen, a thallium stb. benfoglaltatnak és ismert módon hasznosíthatók. Miután a gázok a leírt módon tökéletesen megtisztíttattak, hátra van még, hogy azokat az esetben, ha a tisztítás vízzel vagy híg kénsavval történt, további földolgozásuk előtt szárítsuk. A leírt eljárással tetszés szerinti más, nem pörköléssel nyert kénessavgázokat is lehet tisztítani, ha azok a leírt természetű tisztátlanságokkal vannak fertőzve. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás a kénérczeknek vagy kénnek pörköléséből vagy más módon keletkező és kénsavanhydrid előállítására szolgáló gázkeverékek előkészítésére és tisztítására, mely abban áll, hogy a meleg gázokat először gáz- vagy gőzárammal kellően keverjük és ezzel az esetleg el nem égett ként tökéletesen elégetjük,