20503. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos mótorkocsikon

— 2 — motorok, (B) a menetirány változtatására szolgáló átkapcsoló, (C) az önműködő kor­mánykapcsoló és (D) az indítás és menet­sebesség változtatására szolgáló kapcsoló. A (D) kapcsolónak mechanikailag egy­mással összekötött, de egymástól elektro­mosan elszigetelt (M N 0 P) hidjai a kö­vetkező helyzetekben lehetnek. Az (e e) helyzetben a motorok gerjesztve, a kefék pedig rövidre vannak zárva, úgy hogy erős elektromos fékezés áll elő. Az (f f) helyzetben a motorok még gerjesztett állapotban vannak, a kefék pedig az (m) mótor (c) ellenállásain és az (n) mótor (d) ellenállásain vannak rövidre zárva; ez által gyönge elektromos fékezés lép föl. (g g) a kocsi indítási helyzete; a két mótor az (A) teleppel sorozatosan van kap­csolva, a mikor is a gerjesztés teljes. A (h h) helyzetben a motorok sorozatosan vannak kapcsolva és a gerjesztő áram a kormányzásra szolgáló (z) ellenálláson megy át, mely ellenállás hatását alább ismer­tetjük. Az (i i) helyzetben a motorok az előbbi (h h) helyzetben vannak, a gerjesztő áram még mindig a (z) ellenálláson megy át és azonkívül az (a b) ellenállások a mótor elektromágneses mezejébe kapcsoltatnak. (1 1) a motorok helyzete akkor, a midőn a sorozatos kapcsolásból a mellékzárlatba mennek át. Az (o o) helyzetben a motorok az (A) battériával mellékzárlatban vannak és a gerjesztés a (z) kormányzó ellenállá­son megy át. A (p p) helyzetben a motorok még mel­lékzárlatban vannak és az (a b) ellen­állások az elektromágneses mezőkbe vannak kapcsolva. A (B) kapcsolónak négy egymástól elek­tromosan elszigetelt, az (y) pont körül for­gatható emeltyűvel összekötött (G H I L) hídjainak három helyzete van: (s s) azaz a motorok gerjesztő áramköré­nek megszakított helyzete; (q q) azon helyzet, melyben a gerjesztés az előre haladást idézi elő, és (r r) azon helyzet, melyben a motorok elektromágneses mezejének árama, azaz azok polaritása megváltozik, mi által a hátra­haladást érjük el. A (C) átkapcsoló arra szolgál, hogy a (z) ellenállással a kocsi kormányzását eszkö­zöljük; ez a (B) kapcsolóval együtt műkö­dik és úgy az előre-, mint a hátra-haladás ban szerepel és hatását a (D) kapcsoló (M N 0 P) hídjainak (h h, i i, 1 1, o o, p p) helyzeteiben érvényesíti. Tegyük föl, hogy a (D) kapcsoló (M N 0 P) hidjai a (h h) helyzetben és a (B) kapcsoló (G H I L) hidjai (q q) helyzetben vannak előrehaladás czéljából. Egy (k) pont körül forgatható és mint alább látni fogjuk, automatikusan működő emeltyű úgy van elrendezve, hogy a (w) lemezt (t) vagy (u) vagy (v) lemezzel kap­csolhatja össze. Ha (w) lemez (t) lemezzel van összkapcsolva, a telep negatív sarka az (I) hídon át (w) lemezzel jön összekötte­tésbe és így az áram a (t) lemezre és az (U) pontban (z) ellenállás közepére jut, úgy tehát, hogy a (z) ellenállás fele az (m) mó­tor elektromágneses mezejébe van kap­csolva, másik fele pedig az (n) mótor me­zejébe. Ennek folytán egyenes irányban előre haladunk. 1. eset. Hozzuk a (w t u)-val kapcsolatba; az áram (u)-ból a (B) kapcsolóba és az (L) liidon át a (z) ellenállás (T) pontjához jut; ezzel az egész (z) ellenállás az (n) mótor elektromágneses mezejében van kapcsolva, míg az (m) mótor elektromágneses meze­jébe az áram közvetlenül megy. Követke­zésképen az (m) mótor lassabban és az (n) mótor gyorsabban forog, más szavakkal, a kocsi jobbra fordul (lásd 3. ábrán a moto­rok elrendezését, a hol a nyíl az előreha­ladás irányát mutatja). 2. eset. Kössük össze (w t v)-vel, úgy hogy az áram (w)-ből (v)-be és (y)-ból a (G) hidon át a (z) ellenállás (V) pontjához jut. Ez esetben tehát a (z) ellenállás egészen az (m) mótor elektromágneses mezejébe jut, mely így gyorsabban fut, míg az (n) mótor lassabban forog. A kocsi tehát ezen esetben balra fordul. Föltéve, hogy a (D) kapcsoló hidjai a fönti (h h) helyzetben, ellenben a (B) kap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom