20503. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos mótorkocsikon

- 3 — csoló hidjai a hátrálás (r r) állásában vannak, úgy a következő megy végbe. Kössük előbb össze (w t t) vei, erre a telep pozitiv sarkát a (z) kormány ellenállás(U) pontjával, úgy hogy ezen (z) ellenállás fele részben az (m) mótor, fele részben pedig az (n) mótor elektromágneses mezejébe van kapcsolva. Ezáltal egyenes irányban hátrafelé haladunk. Ha most (w t u) val kapcsoljuk össze, az áram (w)-ből (u)-ba és (u)-ból a (G) hidon át a (z) ellenállás (V) pontjához jut. Ilyen módon ez az egész ellentállás az (m) mótor elektromágneses mezejébe lesz kapcsolva és az áram közvetlenül folyik az (11) mótor elektromágneses mezejébe, úgy hogy (m) gyorsabban és (n) lassabban forog, minek folytán a hátrálásnál a kocsi jobbra tér (a menet irányára vonatkozólag, azaz a kocsivezetőtől balra ha az előrefordulva áll). Ha végre (w t v)-vel kötjük össze, az áram (v)-ből az (L) híd útján a (z) ellenállás (T) pontjához megy, úgy hogy az egész ellenállás az (11) motorba kapcsolódik, minek folytán a kocsi (a kocsivezetőtől) jobbra fordul. Világos, hogy az imént leírt irányváltozások a (D) kapcsoló többi, nevezetesen (i i, 1 1, 0 0, p p) helyzeteiben is föllépnek, melyeknek az a czéljuk, hogy a menetsebességet és a húzó erőt a két motorban egyidejűleg lehessen változtatni. A mi a 2. és 3. ábrában föltüntetett mechanikai kormányszerkezetet illeti, ennek működése és munkafolyama a következő: Ha az (x) kereket (kézzel) forgatjuk, a (Q) végtelen csavar is forog és mozgását átadja az (X) helikoidalis keréknek. Ezen keréknek tengelyére van az (F) dob ékelve, mely láncz közvetítésével az irányító mozgást (W) koronggal közli. A (Q) csavar az (x) forgatókerék tengelyének irányában elcsúszhat s ezen mozgását a két (R S) rúgó határolja. (E) egy a (Q) csavarra erősített kar, mely a (C) kormánykapcsoló (Z) emelőjét mozgatja (2. és 3. ábra). Ha a kocsi p. 0. egyenes irányban előre halad és jobbra akarjuk irányítani, akkor az (x) kereket az óramutató járásával ellenkezőleg keli forgatni. Ezzel azonban a (Q) csavar nem mindjárt hozza forgásba az (X) helikoidalis-kereket, hanem előbb jobbra tolódik és az (S) rúgót annyira összeszorítja, míg ennek ellenállása már akkora, hogy a kormányzási ellenállást legyőzni képes. Az eltolódásnál a (Q) végtelen csavar természetesen magával viszi az (E) kart, mely a (C) kormánykapcsoló (Z) emelőjét a (t) középső lemezről az (u) lemezre hozza, mi által, mint azt föntebb (1. eset) kifejtettük, az elektomótorok a jobbra fordulást segítik elő. Ha ellenben balra akarjuk a kocsit irányítani, úgy az (x) keréknek az óramutató járásának irányában való forgatása által az (R) rúgót összenyomjuk és a (Z) emeltyű a (v) lemezre jut, úgy hogy, mint azt föntebb (2. eset) kifejtettük, az elektromotorok a balra fordulást segítik elő, mi által a kocsivezetőnek az irányításhoz kifejtendő ereje a minimumra csökken. Ez természetesen áll a hátrahaladásnál is. SZABADALMI IGÉNY. Elektromos motorkocsik előrészén olyan elektromechanikai kormányzó szerkezet, melynél a kocsi előrészének kerekeit működtető elektromos motorok a kormányzást elősegítik, jellemezve a kézikerék (Q) végtelen csavarorsójával kombinált (E) kar által, mely a kézikerék, illetve a (Q) csavarorsó forgatása által az egyik irányban egy külön (C) kormánykapcsoló emeltyűjét úgy működteti. hogy ez utóbbi az átkapcsoló egyik (tj kontakteslemezéről egy másik (u) lemezére vitetik át és ez által az egyik (n) mótor forgását ennek gerjesztő áramkörébe kapcsolt ellenállással növeli, a másik (m) motorét ennek gerjesztő áramköréből kikapcsolt ellenállással csökkenti, míg fordítva a kézikerék forgatásával a másik irányban a kar a kormány kapcsoló emeltyűt a másik