20358. lajstromszámú szabadalom • Villamos blokberendezés a hajtóműveknek villamosáramok által való közvetlen működtetésével

- 3 -lületén elrendezett (26) kivágáshoz (1. ábra) nem ér, mely pillanatban a (19) kar a peczeken való támasztékát elveszti és az időközben megfeszült rúgó a (19) kart a peczken át fölfelé csappantja, miáltal az áram újra megszakad. Ha már most az őr áramzárást akar lé­tesíteni, akkor addig kell a kapcsoló emel­tyűt ide-oda mozgatnia, míg az e közben forgó zárókerék peczke a (19) emeltyűkar kivágásához nem ér, a mely pillanatban az áram ismét megszakad. A zárókerék fogainak száma és az emel­tyűkar kivágásának helye úgy van vá­lasztva, hogy a (19) kar által a (20) és (21) kontaktusok között létesített áram­zárás a kapcsoló emeltyűnek gyors ide-oda mozgatásánál is legalább 10 másodperczig tart. Habár az őr a kikapcsolt (19) emeltyű­kar fölcsappanásával járó zaj által elég megbízhatóan értesül a manipuláczió be­fejezéséről, mégis ajánlatos biztosabb el­lenőrzés czéljából a (18 19) emeltyűt a (27) szekrény ívalakú hasítékán kinyúló (28) mutatóval ellátni, a mint az a 2. áb­rán jobboldalt föl van tüntetve. Mindegyik block-állomás számára két ilyen átkapcsoló szükséges, melyek egyike a helyben lévő jelzőkészüléknek «tilos»-ra, a másik pedig a legközelebbi, mögötte lévő jelzőkészüléknek «szabad»-ra való be­állítására szolgál. A két átkapcsoló vagy a rajzon föltüntetett módon közvetlenül lehet a block-készűlékkel összekötve vagy pedig, ha ez szükségesnek látszik, bár­mely más tetszőleges helyen van elren­dezve. Ha a jelzőkészülékeknek (a vonal- és block-jelzőkészülékeknek) elállítását az őrre bízzuk, a villamos áramot pedig csak ezen vonal-jelzőkészűlékek beállító szerke­zetének rögzítésére vagy kikapcsolására használjuk föl, a szerint, a mint ablock­készűlék optikai jelzése (10 j'elzőko­rongja) a «tilos» vagy «szabad» állásban van, akkor a 3. és 4. ábrákban föltünte­tett berendezést választjuk. A (3) tengelyen a (Z) fogaskerék mö- 1 gött, a (31) vezetékekben függélyesen föl- és alámozgó (32) rúd (30) villája kö­zött a (29) bütyök vagy exczenter van el­rendezve (4. ábra). A (32) rúd a bütyöknek a rajzban föl­tüntetett állásánál a (33) rúgó által le­felé húzatik és ekkor az (a) szekrény fe­nekén és az evvel összekötött (34) alapza­ton át a (36 38) szögemeltyű (37) ívr&­szében kiképezett (35) kivágásba nyúlik, miáltal ezen szögemeltyű állásában rög­zíttetik. A szögemeltyű (38) karja a szo­kásos módon a vonal-jelzőkészülékével vagy valamely más, a vasúti jelzéssel ösz­szefüggésben lévő határállásokba hozható készülékkel (váltóval, sorompóval stb.) ak­ként van összekötve, hogy a (36) szög­emeltyű a vonal-jelzőkészűlékének csak «tilos» állásánál rögzíthető a leírt módon. Minthogy a (37) ívrészhez kívülről nem lehet hozzáférni, a rögzített szögemeltyű­nek szándékolatlan elállítása nem követ­kezhetik be. Ha a szögemeltyű teljes átfektetését elmulasztottuk volna, akkor a (32) rúd a (37) ívrész kerületére támaszkodik és csak akkor csappanhat annak (35) kivágásába, a mikor a szögemeltyűt a «tilos» állásba hoztuk. Az ilyen mulasztásnak tehát nem lehet egyéb következménye, mint az, hogy va­lamely vonat a legközelebbi hátsó sema­phor által föltartatik, mivel a vonalnak szabaddá tétele bizonyos kontaktusoknak alkalmas elrendezése következtében azon föltételekhez van kötve, hogy az illető őr előbb saját semaphorjának karját «tilos»-ra állítsa és azt azután a block-készűlék «ti­los»-ra való beállítása által ezen állásban rögzítse. Csak ezután létesíthető azon áram­záras, melynek segélyével a menetirány­nyal ellenkező irányban legközelebb fekvő jelzőkészülék «szabad>:-ra állíttatik. Ha a készülék «tilos» állásban van, ak­kor az csak a menetirányban legközelebbi block-állomás felől állítható újra « szabad »-ra. Ebben az esetben a (29) bütyök föl­felé forog és a (30) villát és a (32) ru­dat megemeli és egyszersmind megfeszíti

Next

/
Oldalképek
Tartalom