20356. lajstromszámú szabadalom • Öngerjesztő váltakozó áramú gép

a (pi) kellő megválasztása által tetszés sze­rint kisebbíthetjük. A kis frekvencziájú ára­mokat ekkor minden nehézség nélkül egy a főgéppel és a frekvenczia-transzformá­torral közös tengelyen elrendezett áram­átalakító segélyével egyenárammá ^la­ki tkatjuk átj & mikor is lehetséges, hogy az átalakító megfelelő kis sarkszámmal ^p2 — = p0 — p^ bír. Ebből azonban következik, hogy az átalakító sarkszámának a főgép és a frekvenczia-transzformátor sarkszámainak különbségével egyenlőnek kell lennie. Az átalakító szekundér áramai­nak frekveneziája ekkor ns = (p0 — px — p2 ) v = 0 vagyis az átalakítóban a (v) sebes­ségtől független, helytálló mágneses terek keletkeznek. A jelen találmány szerint tehát az ön­gerjesztő váltakozó áramú gép három al­katrésze, nevezetesen: a váltakozó áramú generátor vagy mótor, a frekvenezia-transz­formátor és az áramátalakító egy közös tengelyen rendeztetnek el illetve kapcsol­tatnak össze egymással és tekercseléseik között egy kaskadszerű összeköttetés léte­síttetik. A főgép sarkszorítóit illetve a vál­takozó áramú hálózat vezetékeit t. i. a frekvenczia-transzformátor primér armaturá­rával, ennek szekundér armatúráját az át­alakító tekercselésével, az átalakító áram­szedő keféit pedig a főgép mágnescsévéivel kötjük össze. A jelen gerjesztő berendezést a követ­kezőkben egy foganatosítási példán fogjuk közelebbről megismertetni. Az 1. ábra a géprészek tekercselésének és kapcsolásának sematikus elölnézete. A világosság kedvéért itt a főgép és az indukcziós gép az átalakítóval egymástól elkülönítetten van föltüntetve, a valóságban azonban e három résznek egy közös ten­gelyen, tehát konczentrikusan kell elren­dezve lennie. A 2. ábrában a gép összerendezésében függélyes hosszmetszetben van föltüntetve. (W) a két fázisú. 20 sarkú váltakozó áramú generátor (p0 = 20), (K) ennek indu­kált csévekoszorúja; (M) a mágneseket, (D) pedig az egyenáramnak a mágnescsévékbe való bevezetésére szolgáló csúsztató gyű­rűket jelöli. (F) az indukcziós gép vagy frekvenczia­transzformátor, melynek (Aa ) primér armatú­rája (az állvány) és (Aa ) szekundér armatúrája (a forgó rész), mindkettő kétfázisú és 16 sarkra van tekercselve (pj = 16). (U) az áramátalakító, melynek tekercse­lése, például gyűrűs tekercselése az (A2 ) forgó rész vasrészébe van ágyazva és a (C) kollektorral megfelelően összekötve. (B) az átalakító egyenáramának leszedésére szolgáló kefék. Az átalakítóban a csévék négysarkosan (p2 = 4) vannak kapcsolva és a kefék megfelelően elrendezve. (0) a gép tengelye, (Px ) és (P3 ) a sarkszorítók, (LJ és (L2 ) a váltakozó áramok két fázisára szol­gáló vezetékek. (r l\) és (T2 ) transzformáto­rok, melyek a főgép áramának egy részét megfelelő feszültségű váltakozó áramokká változtatják át. (R) szabályozó ellenállások. Legyen a közös géptengely perczenkénti fordulatszáma 300 (v — 300); a (W) gene­rátorban előállított áramok frekveneziája tehát íij — 6000. Ugyanezen frekvencziával bírnak a (Tx ) és (T2 ) transzformátorok által átváltoztatott váltakozó áramok is, melyek az (AJ állványt gerjesztik. (Aj-ben ezáltal (,0 ?!! = 375 fordulatszámmal bíró 16 sarkú lb forgástér létesül. Ezen forgástér a rajzon telt vonallal föltüntetett nyíl irányában fo­rog és ugyanezen irányban, mint azt a szakadozott vonalú nyíl jelzi, forog az (Aa ) forgó rész is. A szekundér áramok frek­veneziája tehát a 375—300 = 75 fordulat sebességkülönbség által határoztatik meg és 75 X 16 = 1200 at tesz ki. Ez utóbbi áramok ugyancsak kétfázisuan, 4-sarkú elrendezés­ben az (U) átalakítóba vezettetnek, melyben következésképen szintén egy —= 300 fordulatot végző négysarkú forgástér kelet­kezik. Ha az (A2) forgó rész forgása az utolsó forgásterével ellenkező irányú, akkor a se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom