20338. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázok és értékesíthető melléktermékeknek egyidejű előállítására

O végett oly ásványi sókat elegyítünk, melyek kausztikus sókat hagynak vissza melléktermék gyanánt és az utóbbiakat akarjuk szappanná földolgozni, úgy az említett ásványi sókat a karbiddal való érmtkezésbehozás előtt valamely megfelelő olaj- vagy gyantatartalmú anyaggal elegyítjük bensőleg és ily olaj- vagy gyantatartalmú anyag gyanánt a lenmaggal, kendermaggal vagy oliva-bogyóval dolgozó olajütő-malmok hulladékait, vagy pedig a kastor-olaj előállításánál keletkező mellékterméket stb. alkalmazhatjuk. A fönti anyagok olajat és szerves alkatrészeket tartalmaznak. hol az előbbit olajsavas sók alakjában kapjuk vissza. Ha gyantát alkalmaztunk, úgy ez gyantavegyületek alakjában marad vissza. Ha kívánatos, úgy a kaleziumkarbiddal pl. összeaprított burgonyát vagy más keményítőtartalmú szerves anyagot hozunk benső érintkezésbe, minek következtében szintén acetyléngáz fejlődik és a keményítő finoman elosztott állapotban visszamarad csapadék alakjában, melyből a mész kiválasztható és a visszamaradó keményítő ezután ismeretes eljárások szerint megtisztítható. Mint ebből látható, acetylént oly módon is képesek vagyunk fejleszteni, hogy a kalcziumkarbidot bármely megfelelő növényi vagy állati szferves anyaggal hozzuk érintkezésbe, mely anyag a vizet lekötött álla- i pótban tartalmazza, anélkül, hogy egyszersmind oly ásványi sókat kellene alkalmaznunk, melyek hydrogént és oxygént tartalmaznak. Hasonló módon állíthatunk elő acetyléngázt, meszet és a földfémek vegyületeit, ha a kalcziumkarbidhoz valamely oly földfém sóját elegyítjük, mely hydrogént és oxygént tartalmaz. Épen így fejleszthetünk acetyléngázt és állíthatunk elő alkáliákat vagy égvényes sókat, ha a kaleziumkarbiddal oly szerves anyagokat elegyítünk, melyek alkáliákat vagy savcsoportokat tartalmaznak. Növényi anyagok vagy gyümölcsök, illetőleg ezek hulladékainak alkalmazásánál, ezek a kaleziumkarbiddal sók hozzáadása nélkül elegyíthetek, mivel ezen növényi anyagok tudvalevőleg úgy organikus alkatrészeket, mint savakat és alkáliákat is tartalmaznak, így pl. ha az illető növényi anyag borkősavat, czitromsavat vagy oxálsavat tartalmaz, a karbid szétbomlása után visszamaradó mész borkősavas sókat, czitromsavas sókat és oxálsavas sókat képez, mely sókból az illető savak általánosan ismert eljárás szerint könnyen kiválaszthatók. A tengeri fű vagy tenger-pázsit gyöngén nedves, vagyis még nem egészen kiszáradt állapotban szintén czélszerűen alkalmazható a karbid szétbontására, acetyléngáz fejlesztése végett és mivel ezen növényi anyagban az alkáliák mellett chlór, jód, brom és protoczellulozás rostok foglaltatnak, a visszamaradó melléktermék szintén értékesíthető, amennyiben abban alkálikus chlóridok, jódidok, bromidok és czellulóza-anyag foglaltatnak. Ha a megszárított tengeri fúvet vagy más czellulóza anyagot valamely sóval, pl. 11atriumkarbonáttal elegyítjük, mielőtt az utóbbit kaleziumkarbiddal érintkezésbe hoznánk, ezáltal megakadályozzuk az ezen sókban lévő kristályvíz gyors elpárolgását. úgy hogy ezáltal ezen sók szétbontó hatását nagy mértékben késleltetjük, s így az utóbbiakból nagyobb mennyiséget adagolhatunk a karbidhoz. mintha a kristályvíz gyors elpárolgása s így érvényre jutása nem akadályoz-i tatnék meg. Ezen czélra czellulóza-anyag gyanánt pl. a fűrészpor is igen előnyösen alkalmazható. Olajtartalmú czellulózának vagy más organikus anyagoknak oly sókkal való elegyítése által, ezeknek a kaleziumkarbiddal való érintkezésbehozása előtt, melyek nagy mennyiségben tartalmaznak kristályvizet, egy lényeges nehézség legyőzésére képesít bennünket, amennyiben az eljárásnál czélszerűen használható sók. nevezetesen a nátriumkarbonát és nátriumszulfát, valamint a magnéziumkarbonát és magnéziumszulfát, úgyszintén az aluminiumkarbonát és aluminiumszulfát nagymennyiségű kristályvizet tartalmaznak, mely ezen sóknak a kaleziumkarbiddal való érintkezése alkalmával elegendő magas hőt fejleszt arra, hogy ezen sók folyós állapotra hozassanak, minek következtében nagymeny-