20287. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és lámpa villamos világítás előállítására

- 3 -mázunk, akkor a lámpa előzetes fölhevítés nélkül is kigyúlad. Ha a lámpában vezetőmédium gyanánt higanygőzt alkalmazunk, akkor a kathodát alkalmas alakban és megfelelő anyagból előnyösen egészben vagy részben higanyból, az anodát tiszta vasból vagy más alkalmas anyagból készítjük, a mikor is a gőzt a higany gőzösítése által létesítjük. Bizonyos körülmények között a lámpákkal sorosan kapcsolunk egy helytálló ellenállást is, hogy biztosabb!) szabályozást érhessünk el. A mellékelt rajznak 1. ábrája a jelen találmány szerint készült lámpa függélyes metszetét láttatja, a 2. ábra a lámpának a kondenzált fémgőzök visszavezetésére szolgáló esővezetékkel bíró foganatosítási alakját tünteti föl, a 3. ábra az elektródának módosított foganatosítási alakját láttatja, a 4. ábra oly lámpát tüntet föl metszetben, melynek vezetőmédiuma nitrogén, az 5. ábra a lámpák gyártásához és a használatra való előkészítéséhez szükséges berendezést láttatja, a 6., 7. és 8. ábrák a lámpáknak az áramkörökbe való bekapcsolását tüntetik föl. Az 1. ábra szerint a lámpa az alkalmas méretű, pl. körülbelül 20 mm. átmérőjű és 600—900 mm. hosszú és elegendő erős (1) üvegcsőből áll, melynek méretei azonban természetesen különböző tényezőkből, pl. a lámpa működtetésére használt elektromótorikus erőtől és az alkalmazott áramtól függ. Ezen csőben a (2) és (5) elektródák vannak elrendezve. Egyenáram alkalmazása esetén a (2) elektródát rendesen anoda, az (5) elektródát pedig kathoda gyanánt használjuk. Váltakozó áram esetén mindkét elektróda fölváltva szerepel anoda és kathoda gyanánt. A (2) elektródát czélszerüen megfordított süveg vagy körte alakjában (4. ábra) vagy tetszőleges más alakban is készíthetjük. A (2) elektróda előállítására használt anyag vas vagy efféle lehet. Ezen elektródát a (4) kamra nyakában (1. ábra) vagy ehhez közel függesztjük föl, a hol is a kamra a lámpa hőkisugárzó képességének növelésére és tisztátlanságok visszatartására szolgál. A (2) és (5) elektróda természetesen a platinából vagy hasonló anyagból készült és az üveg falán átvezetett (7) ill. (8) vezetékkel van összekötve. A mint az 1. ábrában látható, az egyik vezetéknek az üveg belsejében való megvédése czéljából rendesen egy hosszú (10) toldatot és némely esetben még az üvegből vagy más szigetelő anyagból készült (11) hüvelyt is (4. ábra) alkalmazzuk, mely az elektródáig nyúl le és ezt részben be is födi, szabadon hagyva azon részeket, melyek tényleges elektróda gyanánt szerepelnek. Ha a másik (5) elektróda szintén fémből készült és a 4. ábra szerint a (8) vezetékkel van összekötve, akkor ezen vezetéket hasonló módon veszszük körül a hosszú (12) toldat és a (14) hüvely segélyével. A (11 és 14) hüvelyek a vezetékeket és elektródákat jól elszigetelik. Az (1) cső alsó végét az alsó elektróda sziliéhez közel és a fölött a 3 mm-rel túlterjedő vékony (9) szalaggal vesszük körül, mely vezető anyagból, pl. fémfoliából készül ós mely a (13) vezeték segélyével a (7) vezetékkel van összekötve. Váltakozó áram esetén az üveg fölső végén hasonló szalagot alkalmazunk a másik elektródához képest ugyanolyan elrendezésben és ezen szalagot a (8^ vezetékkel kapcsoljuk össze. iz (5) elektródát az (1) cső alsó végébe helyezett kis mennyiségű higannyal képezzük. Ajánlatos ilyen lámpáknál a kondenzált higanynak a hűtő kamrából a lámpa alsó végébe való lefolyatására a (38) csövet elrendezni (2. ábra) és ezen bizonyos számú (39) csavarolást alkalmazni oly czélból, hogy az (1) cső kiterjedésekor a (38) cső el ne törjék. Czélszerű továbbá az elektródát alkotó higany fölé a porczellánból vagy hasonló anyagból készült (6) hengert elrendezni (3. ábra), mely az elektromos áram átengedésére szolgáló furattal bir. A (4) kamra (1. ábra) a meggyújtás után az (1) csőben fejlődő és összegyűlő hő kisugárzására szolgál. Ha a hő elvezetésé-