20234. lajstromszámú szabadalom • Görgős csapágy

- 3 natosítási alakjának hosszmetszetét lát­tatja. A 2. ábra a csapágyszelencze alsó ré­szén kiképezett tartály egy másik fogana­tosítási alakjának hosszmetszetét tünteti föl. A 3. ábra az 1. ábrában föltüntetett csapágyszelenczének vízszintes metszete. A 4. ábra metszet az 1. ábrának (x2) vo­nala szerint. Az 5. ábra a görgők keretét végnézet­ben láttatja. A 6. ábra a tengelycsapon kiképezett és a konzisztens massza befogadására szol­gáló tartályt láttatja. A 7. ábra metszet a 6. ábrának (x4— x4) vonala szerint. A 8. ábra a keret számára szolgáló külső határoló egy foganatosítási alakjá­nak metszete. A mint áz 1. ábrában látható, az fa) tengely, melyet a jelen esetben forgat­hatónak tételezünk föl, végén a (b) csap­pal bír. A csapokat a helytálló (c) csapágysze­lencze fogadja be, a mikor is a szelencze és a csap közé a mozgó (d) keret van beillesztve, melyben az (e) görgők vannak elrendezve; ez utóbbiak az (f) hosszfurat­tal és végeiken a (g) karimák által képe­zett kamrákkal bírnak. A görgők, (f) hosszfurataikon átjáró és a (d) keret végein egymás meghosszabbí­tásában fúrt lyukakban forgás ellenében rögzített (h) orsók (4. ábra) segélyével egymással és a tengelycsappal párhuza­mosan tartatnak, a mikor is ezen orsók átmérője kisebb, mint a furatoké, úgy­hogy a görgők az orsók körül ezek érin­tése nélkül forognak. A mint az 1. és 4. ábrában látható, a görgőket befogadó (d) keretnek gyűrű­alakú végei az (i) hosszrudak által vannak egymással mereven összekötve, melyek a gyűrűs végek belső oldalait egymáshoz párhuzamosan tartják meg és általában a keretnek merev, tartós strukturát kölcsö­nöznek. A keretet úgy állítjuk elő, hogy a gyű­rűs végekben, mielőtt ezeket a hosszru­dak által egymással egyesítenők, egymás­nak meghosszabbításában fekvő furatokat állítunk elő és ezekben ezután a görgők hosszfuratán és kamráin átdugott orsókat erősítjük meg. A görgők végein kiképezett kamrákban ezután a (j) antifrikcziós golyókat illeszt­jük be, melyek nemcsak az orsóval, hanem ezenkívül a keret gyűrűs végeinek belső oldalával is érintkeznek, úgy hogy a gör­gők planetaszerű és a kerettel együtt való mozgásuk közben sem a kerettel, sem az orsókkal nem érintkezvén, nem is súrlódnak. Az (a) tengely csapja két (k) és (1) ha­tárolókkal (1. ábra) bír, melyeknek egyike, a (k) határoló, a tengely nagyobb átmé­rőjű részének vége által, másika az (1) ha­tároló (m) részével a csapvégen kiképe­zett vájatba leszerelhetően van fölerő­sítve. A 8. ábra szerint a leszerelhető (1) ha­tároló a (b) csapon kiképezett (m) tol­datra van ráhúzva. Hogy a határolók fölületei ne támad­tassanak meg, ezek előtt előnyösen rost­anyagból készült antifrikcziós (n), illető­leg (o) alátétkorongokat rendezünk el, me­lyek a határolókhoz támaszkodva, belső fölületükkel nagyobb távolságra esnek egymástól, mint a keret hossza, úgy hogy a keret végei és az alátétkorongok között megfelelő köz marad szabadon és a keret planetamozgása közben azokkal nem érint­kezik, kivéve, ha a (b) csap rézsútos ál­lásba kerül, a mikor is a keret megfe­lelő irányban eltolódik és az egyik alátét­korongba ütközik; minthogy a keret is a I határolók irányában, de lassabban fog fo­rogni, azért az egyik gyorsabban forgó ha­tárolóhoz ütődvén, rögtön visszalöketik a szabad állásába, úgy hogy a keret a csap­ágy működési tartamának legnagyobb része alatt oly közbenső állást foglal el, mely­ben az egyik határolóval sem érintkezik. Hogy a görgők végein kiképezett (g) karimák ezek belső oldalára beható anti-i frikcziós golyók odaütődése által a struk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom