19990. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés másodrendű vezetők előmelegítésére

— 4 nek következtében az utóbbit fölhevíti és ez a hőt leadva, a (49) és (50) izzótesteket teszi vezetővé. Ennek következtében az előmelegítő ellenálláson átfolyó áram erőssége fokozatosan kisebbedik és ha az ellenállásokat megfelelően választjuk meg, az előmelegítő ellenállás teljesen árammentessé lesz, ha a (49) és (50) másodrendű vezetők vezetőkké lettek. Két izzólámpa alkalmazásánál mindegyik izzólámpát külön előmelegítő ellenállással szerelhetjük föl, de ha ezt a két lámpát egy lámpává alakítjuk, akkor közös előmelegítő ellenállással szerelhetők föl. Az izzótestek ellenállása különböző lehet és azokat párhuzamosan is kapcsolhatjuk. Ha az (51 52) ellenállásokat önindukcziós ellenállás gyanánt képezzük ki, azoknak közös vasmagot adhatunk, mert ekkor a munkafogyasztás kisebb. A 8. ábra szerint a két (54 55) izzótest és a két (56 57) önindukcziós ellenállás a négyszög oldalaiba, az (58) előmelegítő ellenállás és az (59) önindukcziós ellenállás pedig az átlóba van iktatva. Az (56 59) és (57) önindukcziós ellenállásoknak közös mágneses magjuk van, az (56 és 57) önindukcziós ellenállások erővonalainak iránya azonos, az (59) ellenálláséinak iránya ettől eltér. Eme berendezés következtében az (58) előmelegítő ellenállásnak az áramkörbe való beiktatásánál először az (56 59 és 57) ellenállásoknak csak csekély ohmos ellenállása és a szóródás okozta kis önindukcziós ellenállása fog hathatni, tehát az (58) előmelegítő ellenállásban föllépő áram erőssége kezdetben meglehetősen nagy. Mikor az (54 és 55) izzótestek vezetőkké váltak és az átlós vezetéken átfolyó áram erőssége megkisebbedett az (57 ós 56) ellenállások önindukcziós ellenállása kifejlődik. Tehát a leírt berendezésnél az izzótest előmelegítésére az (59) ellenállás önindukcziója megfelelő megválasztásával tetszőleges nagy áramerősségű áramot használhatunk, mi gyakorlati szempontokból kívánatos. A 9. ábrán látható kiviteli módozatnál az előmelegítő ellenálláson más módon vezetünk át nagy intenzitású áramot, oly módon, hogy az izzótestet egy transzformátor másodáramkörébe az előmelegítő ellenállást pedig az átlós vezetékbe kapcsoljuk. Példa gyanánt egy Hicks-féle transzformátort ábrázoltunk. A (60) izzótest ennél a kiviteli módozatnál az átlós vezetékben fekvő (61) tekercselés egy részéhez van kapcsolva. Az oldalvezetékekbe vannak (61 62) izzótestek és az ellenállások, illetve elsőrendű vezetékek gyanánt szereplő (64 65) izzólámpák iktatva. Ha az átlósvezeték föladatának, hogy az izzótesteket vezetőkké tegye, megfelelt, kikapcsolható. Ezután a két oldalellenállás is röviden zárható. Lehet az átlós ellenállást is röviden zárni és a két oldalellenállást kikapcsolni. Ha az oldalellenállások az áram átáramlása következtében növekednek, az előmelegítő berendezés kedvezőbben működik. Ezt könnyen elérhetjük, hogyha az oldalellenállásokat nagy hőmérseklet koefficzienssel bíró anyagból készítjük és erősen fölhevítjük. A 7., 8. és 9. ábrán látható berendezésnél az egyik izzótestet egy ellenállás, pld. egy izzólámpa segélyével is helyettesíthetjük, úgy hogy a rendszerbe három elsőrendű vezető legyen bekapcsolva. Ekkor igen természetesen csak az egyik izzótest hevíttetik elő, anélkül, hogy evvel a találmány lényege változást szenvedne. Ebben az esetben ugyanis arról van szó, hogy egy vagy két elágazásban az ellenállás igen nagy értékről igen kicsire siilyedjen, míg a másik elágazásban az ellenállás változatlan maradjon, vagy emelkedjék, miközben az egyes ellenállások áramfeszültség-változása ellenkező legyen és a feszültségek összege kisebbedjék, úgy hogy az átlós előmelegítő ellenállásban az áramerősség kisebbedjék. A 10. ábrán látható kiviteli módozatnál a két ellenállásba másodrendű vezetékek helyett elsőrendű vezetékek vannak beiktatva, melyek az átlós ellenálláson átfolyó áram következtében áramvezetőkké lesznek, de nem azonnal, hanem alkalmas csillapító berendezés alkalmazása következtében csak