19909. lajstromszámú szabadalom • Pneumtaikus állító berendezés vasúti váltók és jelzőkészülékek számára

- 11 -van elrendezve az (m) hasítékhoz ós az (sOl és slO) rögzítő nyúlványokhoz képest, hogy a (dO) peczek az (ml) hasíték átlós részében mozog, miközben az (sOl) nyúl­vány eltávolíttatik az (Sl) összekötő rúdban elrendezett horonyból. A (dO) peczek ezután a liasíték vízszintes részében halad mindad­dig, míg a másik (slO) nyúlvány nem hatolt be a számára (Sl) rúdban elrendezett ho­ronyba; a (dO) peczek azután a hasíték másik rézsútos részében halad befelé. Ezen két rézsútos rész a (D) szelep működteté­sére szolgál. A (D) tolattyús szelep hasonló a (VI) tolattyúszelephez, abba azonban a négy (dl 1, dlO, j és k) cső torkol; a nyí­lások akként vannak elrendezve, liogy ha a szelep tolattyúja löketének egyik végén van, akkor a (dl 1 és j) csövek egymással össze vannak kötve, míg a (k) cső a sza­bad levegővel közlekedik és a (dlO) cső nyílása el van zárva. Ha a tolattyú löke­tének másik végén van, akkor a (k és dlü) csövek vannak egymással összekötve, a (dll) cső el van zárva és a (j) cső a sza­bad levegővel közlekedik. Ha a részek a 21. ábrában föltüntetett normális állásban vannak, akkor az (ol, pl, j és k) csövekben légköri nyomás uralko­dik ; az (ol és pl) csövek t. i. a (V10) to­lattyúszelepen át közlekednek a szabad levegővel; a (j) cső a (D) tolattyúszelepen, a (dll) csövön és az (R20) tolattyúszelep kiáramlási nyíláson át; a (k) cső pedig a (D) tolattyúszelep kiáramlási nyílásán át. Ha már most a váltót át akarjuk váltani, akkor az (Ll) tolattyút addig menesztjük balra, míg az (i2) peczek nem ütközik az (102) ütközőhöz. A (VI0) tolattyúszelep ez által akként mozdul el, hogy az (ol) cső összeköttetik a nyomó légtartállyal, mi által az (R30) tolattyúszelep diafragmájára nyo­más gyakoroltatik, ezen szelep megnyílik és az (nlO) csövön át a (C) henger jobb­oldali végébe nyomólevegő áramlik. A du­gattyú és a tolattyúlemez elmozdulásának első része alatt az (m) hasítékban elrendezett peczek a hasíték vízszintes részében mozog, miért is a váltó helyben marad; az(ml)hasíték­bana peczek rézsútos részben mozog, mi által a (D) tolattyúszelep akként állíttatik el, hogy Í1 (j és k) csövek a szabad levegővel jönnek összeköttetésbe, míg a (dll és dlO) csö­vekhez vezető nyílások elzáratnak. Az el­mozdulásnak ezen első részében az (sOl) rögzítő nyúlvány is kihúzatik hornyából. A mozgás második részében az (m) hasí­tékban elrendezett peczek a rézsútos rész­ben vezetődik és a váltót átváltja. A moz­gás harmadik részében az (mO) peczek az (m) hasíték egyenes végrészébe kerül és az (slO) rögzítő nyúlvány a számára az (Sl) záró rúdban elrendezett horonyba to­lódik, minek megtörténte után az (ml) ha­síték peczke a második rézsútos hasíték­részben mozog lefelé és ez által a (D) to­lattyúszelepet akként tolja el, hogy a (dlO) és (k) csövek összeköttetnek egymással. Láthatjuk, hogy most a (dlO) cső az (nlO) csővel van összekötve, melyben nyomás uralkodik; következésképen a (k) csőbe nyomó levegő áramlik, melyet ezen cső az (12) hengerbe vezet. Az ezen hengerben uralkodó nyomás az (i2) peczket az (121) hasítékba emeli, a mikor is ezen hasíték rézsútos voltánál fogva az (Ll) tolattyú szélső állásába menesztetik. Az emeltyű a (VI0) tolattyúszelepet magával meneszti, mi által az (ol) cső a kiáramlási nyílással köttetik össze. Az (R30) tolattyúszelep dia­fragmájára gyakorolt nyomás most megszű­nik és az (R20) tolattyúszelep záródik, mi által az (nlO, diO és k) csövek a szabad levegővel jönnek összeköttetésbe. Mind a négy működtető csőben már most légköri nyomás uralkodik. Az imént leírt mozgás első részében a (H) rúddal összekötött (hO) peczek az (U) hasíték első rézsútos ré­szén és egyenes részén mozgott végig. Ekként a (H) rúd útjának felét irta le és így az általa végzendő kikapcsolás még nincs foganatosítva. A tolattyú mozgásának második részében, vagyis mikor ez szélső állásába menesztetik, a (H) rúd is elvégzi utjának hátralévő részét. A váltó visszaállítását a következőképen foganatosítjuk: Az (Ll) tolattyút addig tol­juk jobbra, míg az (il) peczek az (112) rész­hez nem érkezik. Ezen mozgás közben a

Next

/
Oldalképek
Tartalom