19875. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus fék vasúti és közúti járművek számára

- 2 -pezve, melyeket (10, 11 és 12) közfalak vá­lasztanak el egymástól. Ezen közfalak egy­szersmind szelepfészket képeznek három egymás fölött elrendezett és rúgóhatás alatt álló (a, b, c) szeleptest számára, mely sze­leptestek tengelyvonala ugyanazon merőle­ges vonalban esik. (6) kamra, melybe a (d) exczentertárcsa forgatására szolgáló s illetve ennek tengelyét képező (1) csap tömítő sze­lenczén át vezettetik be, (13) csővezetéken keresztül közlekedésben áll a folyadékot tartalmazó és a küllevegőtől el nem zárt (4) tartánnyal. (7) kamra közvetetlenül vagy pedig (14) vezeték révén kapcsolatban áll az (1) szivattyú (f) dugattyúja külső fölü­lete előtt lévő térrel. Viszont a (8) kamra (15) vezetéken át közlekedik azon gyűrű­keresztmetszetű (g) térrel, mely az (f) du­gattyú szára és a szivattyúhenger falazata között képződik. Végül a (9) kamra (16) ve­zetéken át a fékhengerrel közlekedik. Az (5) szelepház alsó részének megfelelő vezetékében elrendezett (p) dugattyú állan­dóan a (d) exczentertárcsán nyugszik s ezen dugattyúnak egy fölfelé irányuló toldata vagy nyúlványa a legalsó (a) szeleptest alsó föliiletével áll érintkezésben, (d) exczenter­tárcsa a (3) szeleptest tengelyének függé­lyes síkjában fekszik és ezen exczentertár­csa pereme olyan alakkal bír, hogy az (1) csap segélyével való elforgatása alkalmával a szeleptesteket három különböző állásba hozza, mely állások az 1. ábrán (I, II., III)­mal vannak megjelölve. Ezen állások a kö­vetkezők: 1. Mindhárom szelep test szabadon ráfekhetik fészkére (1. ábra); 2. a két alsó (a b) szeleptest fölemeltetik, míg ellenben a fölső (c) szeleptest ráfeküdhetik fészkére (3. ábra); 3. mindhárom (a b c) szeleptest fölemeltetik fészkéről (4. ábra). Midőn (1) csap az (I) állást foglalja el s eszerint (d) exczentertárcsa az 1. ábrán föltüntetett hely­zetben van, (a b c) szeleptestek fészkükön nyugszanak. Tegyük föl. hogy (f) dugattyú a löketha­tárt elérte. Balról jobb felé való mozgása alkalmával erre a dugattyú (4) tartányból (a) szelepen keresztül folyadékot szí be. A dugattyúrúd keresztmetszete oly módon van méretezve, hogy a közte és a szivattyúhen­ger falazata között föntmaradó gyűrűs (g) tér keresztmetszetének területe a szivattyú­j henger belső tere keresztmetszetének felét j teszi. Midőn az (f) dugattyú jobbról ismét bal felé mozog, a szivattyúhengerbe beszí­vott folyadékot maga előtt előre tolja s e közben a folyadék fele (b és c) szelepe­ken át a (3) fékhengernek (16) vezetékébe jut, míg a folj'adék másik fele ugyanez al­kalommal visszaszivatik a dugattyúrúd és a szivattyúhenger között lévő (g) térbe azon (15) vezetéken át, mely a (8) szelepkamrá­val kapcsolatos (1. ábra). Midőn (f) dugattyú ismét jobb felé mozog, a (g) térben lévő i folyadék (c) szelepen át szintén a fékhen­j gerbe nyomatik. Ha tehát (1) csap a (III) állásban van, mely? a fékezésnek felel meg, akkor a szivattyú folytonosan folyadékot szállít (16) vezetéken keresztül. A (3) fék­| hengerbe jutó folyadék maga előtt tolja a S fékhenger dugattyúját mindaddig, míg csak i a féksaruk érintkezésbe jutnak a kerekek peremével, amidőn is (i) dugattyúfej a to­vábbi mozgásban megakadályoztatik. Mivel azonban folyadék még ez után is szállítta­tik a fékhenger (h) terébe, ezen folyadék (k) csúszórészt tolja maga előtt s ez által (r) tekercsrugót összeszorítja, melynek fe­szítő ereje átvitetik a fékhenger dugattyú­jának (i) fejére s következésképen a fék­sarukra is. A nyomás ezután növekedik mindaddig, míg csak a jármű kerekeinek forgása teljesen megakadályoztatik. Azon czélból, hogy a kerekek forgásának meg­szűnése után a fékhengerben a folyadék­nyomás ne emelkedjék egy bizonyos meg­határozott maximumon fölül, a fékhenger dugattyújának (i) fejéhez, mely a további j mozgásban megakadályoztatik a saruknak a ' kerekek peremével való érintkezése alkal­mával, egy (m) csap vagy rúd van erősítve, melynek hosszasága úgy van meghatározva, hogy mindjárt a kerekek forgásának meg­akadályozása után hozzáütközzék a (k) csú­szódarabnak további előremozgása alkalmá­val s ennek következtében a folyadék egy része a (k) csúszórész mögé juthat vissza. Ha a járművet nem akarjuk megállítani,

Next

/
Oldalképek
Tartalom