19671. lajstromszámú szabadalom • Gép, hajtó és ellenőrző rendszer villamos erőátvitelek számára

— 5 — kön csúsztatjuk, akkor a keféket hordó tengely forgatása, esetén a leírt készülék periódus átalakító gyanánt működik és az (RÍ R2 R3 ) gyűrűkhői kiinduló II vezetékekben egy többfázisú áramot nyerünk, melynek periódusszáma egyenlő a primér többfázisú áraméval kisebbítve vagy nagyobbítva az egyenáram tekercselés sarkszámának a forgó kefék fordulatszámával képezett szorzatával a szerint t. i. a mint a kefék forgása a mágneses tér forgásának irányában vagy ezzel ellenkező irányban történik. Ha a (D) fölfogóhoz először a primér (I) áramot vezetjük, másodszor pedig a (II) szekundér áramot, akkor a fölfogó, ha az egyenáramtekercseléssel azonos sarkszámmal bír, a kefékkel közvetlenül synchronikusan fog forogni, máskülönben fordulatszáma a kefékével állandó viszonyban áll. A rajzban nem ábrázolt kefetengely forgatását közvetlenül kézzel vagy nagyobb gyorsasággal valamely alkalmas hajtómű, pl. kis orsókerékkel vagy^ reverzálható kis segédmotorral végezhetjük. A konstrukcziónak többi, itt nem részletezett alkatrészei is ismert alapelvekből könnyen kiadódnak, így két egymástól függetlenül forgó kefesorozat elrendezése esetén, két átalakított többfázisú áramot nyerhetünk és ezeket az egyik átalakított áram és a primér áram helyett a (D) fölfogóhoz vezetjük. Ez esetben ennek fordulatszáma a két kefesorozat fordulatszámának algebrai különbségével egyenlő. Látható továbbá, hogy a kefék forgását elkerülhetjük, ha helyettük az átalakítónak egész, megfelelően elrendezendő testét forgatjuk, melyhez azután természetesen a primér áram kontaktusgyűrűk segélyével vezetendő. Ugyan így nyerünk két, relatív változtatható periódusszámmal biró átalakított többfázisú áramot, szilárdan álló kefékből, egyetlen egy forgatás által, ha két (kapcsolt) átalakító testét közösen forgathatóan rendezzük el és tekercseléseiket úgy kapcsoljuk, hogy mindkét, ezek által alkotott mágneses tér ellenkező irányban forogjon. Minden esetben azonban a leirt elrendezés foganatosításánál figyelembe kell venni, hogy a (D) fölfogó tehetetlen ségi nyomatéka és az általa végzendő munka miatt a kefék relatív forgásait nem követheti azonnal tetszőleges sebességgel. Ezért a forgókefék illetve az egész átalakító forgásának túlságos gyorsulását illetve túlgyors megállását alkalmas módon meg kell akadályozni. Ha az átalakítót hagyjuk a kefék helyett forogni, akkor a kívánt eredményt többé-kevésbé már az átalakító testének tehetetlenségi nyomatéka által érjük el. épúgy, mint az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél a két, egyenáramot többfázisú árammá alakító áramátalakító forgó részeinek tehetetlenségi nyomatékai azok sebességének tulgyors megváltoztatását akadályozzák meg. c) A küldő kezelése tekintetében az a) és b) alatt leirt hajtó rendszerek gyakorlatilag a következőkben térnek el egymástól: ha a két többfázisú áram valamely periódus átalakító fölhasználásával állíttatik elő, akkor a fölfogó, akár működnek rá a gép nagysága által adott határokon belül külerők, akár nem, nyugalomba jön, mihelyt a küldő is nyugalomba hozatik. A fölfogó itt általában a fönti határokon belül azonnal követi a küldő mozgásait. Ha ellenben a többfázisú áramokat az egyenáramok többfázisú árammá alakító, áramátalakító állítja elő, akkor a fölfogó a két átalakító egyenlő gerjesztésénél, tehát a (H) kapcsoló emeltyűnek középállásánál (1. ábra), csak akkor jön nyugalomba, ha külső erők nem hatnak reá. Ha a fölfogó ily befolyások hatása alatt áll, akkor nyugalmi helyzete csak akkor fog bekövetkezni, ha a kapcsoló emeltyű középállásától az egyik vagy másik oldal felé eső cső állásán van és ezen eltérés, a szükséges támaszszög, a külső erők nagyságával együtt nő. A mint kifejtettük, ez esetben a többfázisú áramrendszer egyikéről a másikára munkaátvitel megy végbe, a két, primér működő egyenáramú motort tehát egyenlőtlenül kell megterhelni. Egyenlő fordulatszámnál és fegyverzetfesziiltségnél ez azonban csak úgy lehetséges, hogy a motorok különbözőképen gerjesztetnek. Itt természetszerűleg bizo-