19434. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üreges üvegtárgyak előállítására

— 2 — bírnak, mint pl. a serlegalakú poharak. Az utóbb említett tárgyak készítésénél a fú­vást nem végezzük addig, míg az üveg fal­vastagsága egyenletessé nem válik, hanem a fúvást már előbb befejezzük, minthogy az üveg feneke előbb fekszik a formára, úgy hogy egy vastagabb fenékkel és véko­nyabb falakkal bíró serleg keletkezzék. A folyékony üvegből a lemez egyes át­töréseinél keletkező szemölcsszerű kiemel­kedések, melyek akkor, ha sok áttörést alkalmazunk, megfelelő számban keletkez­nek, de igen kis kiterjedésüek, vastag falú üveg fölfúvásánál rendszerint kiegyenlít­tetnek, de a legtöbb esetben különben sem ártanak a tárgy tetszetősségének, ne­vezetesen ha oly pontokon keletkeznek, hol az üveget a tárgy készítésénél amúgy is áttörjük, így ha több nyílás esetében (pl. négy, a szögletekben alkalmazott nyílás­nál) az üvegtárgy ama pontjain létesülnek, melyek a szél letörésénél amúgy is eltá­volíttatnak, vagy különben sem ártanak. A kiterített üveg a szélein vékonyabb lévén mint a középen, — mit főleg a jel­zett mélyedések teknőalakja idéz elő — gondoskodnunk kell arról, hogy eme vé­konyabb részek ne hűljenek túlságos gyor­san le. Ezek a berendezések abból állhatnak, hogy az üreges forma falát szélein egy bi­zonyos magasságig vékonyítjuk, tehát a széleket sokkal nagyobb hosszúságú ékfö­lületekkel látjuk el, mint a törzsszabada­lom szerint, úgy hogy a meleg üvegbe csak kis fémtömegek hatoljanak be, vagy pedig abból, hogy az üveget a szélein nem a formát adó keret vagy a forma segélyé­vel fogjuk meg, hanem hornyok segélyé­vel, melyeket vagy magán a lemezen, vagy pedig a lemezen és az ezt körülvevő ke­reten alkalmazunk. A hornyok alakja tet­szőleges lehet, arra szolgálnak, hogy az üvegréteg szélén lévő folyós üveget fogad­ják be és ily módon a szélt kellő mérték­ben fogva tartsák. A körülvevő keret ki­nyitható, hogy a hornyokban lévő földuz­zadásokat könnyen el lehessen távolítani, a kitöltött hornyok egyúttal a fölfúvásra használt közegnek, melyet az üvegréteg fölemelése czéljából vezetünk a réteg alá, elzárására is szolgálnak. A horony képezésére szolgáló keretek al­kalmazása magától érthetően vastag plasz­tikus üvegtáblák földolgozása esetében is igen czélszerű. Ha a horony fölső nyílásá­nál erősen előre álló éleket alkalmazunk,, az üvegfölület akkor, ha a fölfúvásra hasz­nált nyomóközeg az üveget ezen élek men­tén is a kellő falvastagsággal emeli föl, minek oka az, hogy az üveg mindig eléggé meleg, tehát formálható marad, ellenben akkor, mikor nagy fémtömegekkel érintke­zik, gyorsan lehűl és így túlságosan vas­tag falak keletkeznek. Az üvegrétegnek ily módon történő fogvatartása és az üvegréteg széleinek a hornyokba nyúló üveg segélyével történő tömítése fölöslegessé teszi, hogy a formát adó keret (vagy üreges forma) az üvegré­tegre feküdjék vagy ebbe belenyúljék. Az üveget eme formák oldalt körülvehetik, vagy a föntebb jelzett keretre támaszkod­hatnak, vagy a nyugalmi helyzetben kis távolságban az üveg fölött is lehetnek, úgy hogy a képlékeny üvegréteg a bevezetett nyomóközeg által először fölemeltessék, mialatt a hornyok által fogvatartatik és csak ezután jusson a formába, hogy abban egy alakos hólyagot képezzen. Az üreges forma a lemeztől, melyen az üvegréteg ki volt terítve, el lévén vá­lasztva, a lemezt és az üvegtárgyat for­gatni is lehet, hogy ily módon a megosz­tott formákban keletkezett bordákat elsi­mítani lehessen. Mint azt a törzsszabadalomban az üre­ges tárgyaknak fölülről lefelé ható nyo­más segélyével történő alakításánál leír­tam, az eljárás oly módon is végezhető, hogy az üvegréteget a lemezen kiterítjük, a formát az üvegréteg fölött elhelyezzük és az így összeállított rendszert fölfordít­juk, hogy a nyomás az üvegrétegre fölül­ről hasson és az üreges üvegtárgy oly hely­zetben állíttassék elő, melyet a közönsé­ges fúvási eljárásnál foglal el. Az ily hely-

Next

/
Oldalképek
Tartalom