19434. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üreges üvegtárgyak előállítására

— 3 -zetben való alakítás igen sok tárgy előál­lításánál előnyös. Ha az üvegréteget egy vagy több kis nyíláson befúvatott nyomóközeg segélyével emeljük és fúvatjuk föl, az üvegréteget hengerek vagy sajtók segélyével is ki le­het teríteni, ép úgy mint nincs az sem ki­zárva, hogy raczionális nagy üzemnél az üvegréteget külön alapzaton terítsük ki és azután arra a lemezre vigyük át, melyen a még eléggé képlékeny üvegréteget föl­fúvatjuk. Az 1. és 2. ábra függélyes metszetben az üreges testek előállítására szolgáló be­rendezést ábrázolja, nevezetesen az 1. áb­rán csak az (a) lemez közepén van egy át­törés, míg a 2. ábrán a lemez négy szög­letén van egy-egy áttörés alkalmazva, mint az a 3. ábrán fölülnézetben látható. A be­vezetett rugalmas nyomóközeg a plaszti­kus (e) üvegréteg minden pontját fölemeli és az üveget fölfújja, (b) a bebocsátó, (c) a kifúvató szelep. Az 1. ábrán a nyomóközeg egy képlé­keny üvegréteg közepére hat, mely egy teknőszerű mélyedéssel ellátott tömör (a) lemezre van kiterítve, míg a 2. ábrán a fölület sík. Mindkét esetben látható, hogy a lemezt a (d) keret mily módon vesai kö­rül, ez a keret az (a) lemezzel együtt egy (m) csatornát képez, melybe az üveg ki­terítéseiéi folyékony üveg jut be és mely ily módon az üvegréteg széleit az alatt, míg az üvegréteg fölemeltetik, fogva tartja. A keret, mint az az 1., 2., 8., 9., 10., 11. és 12. ábrán látható, különböző belső profillal képezhető ki, melyek közül a 9. és 12. ábrán látható különösen aján­latos, mert a keletkezett, a rögzítésre szolgáló üvegborda, a horonyból akkor emel­hető ki a tárgy kivételénél a legkönnyeb­ben, mikor a (d) keret fölnyitható. A 8. ábrán azonkívül a (d) kereten alkalma­zott második fölnyitható keret is látható, mely az elhelyezett üvegréteg vastagságát határozza meg. A keretnek a 9. ábrán látható profil­jánál a horony fölső nyílásánál lévő éles élnek az a föladata, hogy a képlékeny üvegréteg fölfúvódásánál a keret alsó ré­szén kezdettől fogva akkora falvastagság létesüljön, a mekkora lesz az üvegtárgy falvastagsága a fúvás befejezte után és míg a függélyes falakkal bíró horonynál az üvegréteg mindig arra törekszik, hogy a széleknél vastagabb rétegben emelkedjék föl, a 9. ábránál a lemez éles, meleg éle az üvegréteget arra kényszeríti, hogy igen vékony falakat létesítsen. Az 1., 2., 10. és 12. ábrán a (g) for­mák részben az üvegtömegen, részben az üvegtömeget körülvevő kereten vannak el­helyezve. A 4. és 5. ábrán az (a) lemez fölületén számos mélyedés van, mert több üvegtárgyat kivánunk egyetlen üvegréteg­ből előállítani, mindegyik mélyedésnek egy­egy külön bevezető csatornája van. A 6. ábrán az (a) lemez és az ezen kiterített (e) üvegréteg látható, hogy jelezni lehessen, mily módon képződnek a kiterített üveg­rétegen a szemölcsök, melyek a legtöbb esetben nem gyakorolnak hátrányos befo­lyást az előállítandó üvegtárgyon. A 7. ábrán lefelé keskenyedő falakkal bíró (g) forma látható, mely — minthogy a formá­ban csak kevés fém van — az üvegtöme­geket csak kis mértékben hűti le. A 14—15. ábrán látható, hogy teknő­szerű mélyedésekkel ellátott lemezeknél mily módon alkalmaztatnak a lemez és az ezt körülvevő keret között lévő tartóhor­nyok esetében az üreges formák a lemez és üvegréteg fölött, mikor az egész plasz1 tikus üvegréteg először mindaddig emel­kedik, míg az üveg az üreges formák szé­leit nem éri, hogy azután a tovább ható nyomás által a formába nyomassék. Ha ily formákkal csak egyes üvegtár­gyakat kivánunk előállítani, mint pl. azt az 1., 2., 10. és 12. ábrán jeleztük, a le­mez forgatható lehet, hogy az üvegtárgyat a formában vagy a formát adó keretben forgathassuk és ily módon a keletkezett bordákat eltüntethessük. A 16. ábrán egy berendezés látható, melynél az (a) lemez megosztott (o p) nyomóvezetékkel van el­látva, melynek alsó (p) része a (q) ágyaló lemezzel van összekapcsolva; ezen a leme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom