19280. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő akusztikai jelzőkészülék vasúti pályák és gépek (mozdonyok és szerkocsik) számára

lása, okozta magasság változásoknak kitéve ne legyen. A 13. ábrán láthatjuk az akusztikai jelzőkészüléknek egy optikai jelzőkészülék póznáján való elhelyezését. Ebben az esetben a gépen egy fix ütköző van, mely a (14) emeltyűre hat, midőn ez a vele összeköttetésben álló optikai készüléknek «tilos» állása folytán föl van emelve. A (t) és (s) rudak fölemelkedése ebben az esetben tehát — mint azt látni fogjuk — a (14) emeltyű leszorítása következtében áll be. Ezek után lássuk a (14) emeltyűnek működését. Ez az emeltyű (8. ábra) a sínekkel párhuzamosan van elhelyezve s két, egymással ellenkező irányú lejtővel bír, melyek egyike nagyon hosszú és ezt érinti a gép mozgó vagy fix ütközője a rendes menetirány betartása mellett; a másik csak ama ritka esetekben lép működésbe, midőn a vonat hátrál, s a jelzések tulajdonképen jelentőség nélküliek, s ennek rendeltetése csupán az, hogy elkerültessiik az említett ütköző törését, mely okvetlenül beállana akkor, ha az ferde sík helyett az emeltyű végébe ütköznék. A (14) emeltyű a (17) tengely körül leng. E tengelynek (18) tartói a talpfák valamelyikéhez vannak erősítve (11. ábra). Az emeltyű másik vége egy, a talpfára erősített (19) sarokvasba vágott bemetszésben mozog, minek az a czélja, hogy oldalt ki ne térhessen. Az a mód, mely szerint a (14) emeltyűt fekvő helyzetéből (cszabad jelzés») a fölemelt helyzetbe (a 8. ábrán kipontozva) hozzuk, mely helyzetben a gép (13) ütközője beléütközik, ha a jelzés «tilos»-ra áll, a rendszernek egyik jellemző pontja, a mennyiben ama — biztonság tekintetében — annyira fontos eredménnyel jár, hogy a (14) emeltyű még akkor is az akusztikai jelzőkészülék működtetésére teljesen elegendő magasságra emelkedik, midőn az azt mozgató szerkezet normális útjának csak felét végzi. így pl., ha a készülék az optikai jelzőkészülékkel van összekötve, s ez valamely véletlen folytán derékszög helyett csak 45°-os szögben fordulna el, i azért a (14) emeltyű mégis fölemelkedik a szükséges magasságba, ellenben ezen a helyzeten akkor sem megy túl, ha ez a fordulat normálisan teljesen végbe megy. E czélból a (20) rúd (9. ábra), melyet a jelzőkészülék vagy állító szerkezet hoz mozgásba, a (21) lemezkére hat, mely egy az egyik talpfára erősített (23) tartóban forgó (22) tengely körül leng. E lemezkének egy (24) kiugrása van, mely csavarszerűen emelkedik és egy vízszintes részben végződik. Másrészt a (14) emeltyű a lemezke fölött (25) foggal van ellátva, melynek nagysága megegyezik az emeltyűnek e ponton megkívánt emelkedésével. Ha az emeltyű fekszik és a pálya szabad, akkor a (24) kiugrás elől van, az emeltyű alsó részével rajta fekszik, míg a (25) fog csúcsa teljesen a (24) csavaralakú nyúlvány alsó részén nyugszik. Ha már most a pálya elzárandó és a (20) rúd a sín irányában halad, akkor a (21) lemezke forogni kezd és a (25) fog a (24) csavarfölületen ennek tetejére emelkedik (8. ábrán kipontozva). Ezen alkatrészek működése akként van szabályozva, hogy a (25) fog a (24) nyúlvány tetejére érkezzék akkor, midőn a (20) rúd útjának felét megtette. Ez természetesen elégséges arra, hogy a (14) emeltyű a szükséges teljes magasságra emelkedjék. Ha a műveletet teljesen végre hajtjuk, akkor a (25) fog a (24) csavarfölület fölső sík lapján csúszik tovább, s így magassága nem változik. Azt is láthatjuk (10. ábra), hogy a (21) lemezke nem fekszik közvetlenül a (23) tartó lapjára, hanem a (26) vezető görgőre támaszkodik, mely közvetlenül a (25) fog alá van helyezve s ez által a mozdulatnak megadja a szükséges simaságot. Ha az akusztikai ismétlő jelzőkészülék, mint az a 12., 13. és 14. ábrákon látható, a pályán, pl. valamelyik optikai jelzőkészülék rúdján van elhelyezve, akkor a (14) emeltyű egy, a gépen lévő ütköző hatása alatt működik, i Az (a) készülék a (27) póznára van sze-