19184. lajstromszámú szabadalom • Mótorjármű
_ 4 — generátor másik végénél foglalnak helyet, hol ezen két csőcsoportot (a4) vízcsövek kapcsolják össze egymással, melyek a gőzgenerátor hosszában vonulnak. Az említett függélyes csőcsoportok alsó és fölső végét (a5) csövek kapcsolják össze egymással, hol ezen (a5) csövekben egymással közlekedő (a6) kamrák vannak kiképezve (9. ábra). Az (a4) vízcsövek a függélyes csövekbe torkollanak, míg a függélyes csövek a kamrás csövek közvetítésével valamenynyien közlekednek egymással, minek folytán oly gőzgenerátor áll elő, mely a találmánybeli jármű egyik főjellemzőjét képezi. Az (a5) csövek (a7) csapok közvetítésével vannak a függélyesen álló csősorokhoz hozzákapcsolva, mely csapok az említett csövek belsején áthaladnak és külső végükre megfelelő (a8) csavaranyák vannak csavarolva. Az (a2 és a3) esősoroknak elrendezése, valamint ezeknek az (a5) csövekkel való kapcsolási módja a 9. ábrabeli függélyes metszetből világosan látható. A fentebbiekben ismertetett gőzgenerátor szerkezeténél fogva nemcsak a találmánybeli járműnél, hanem általában bármily vízi vagy szárazföldi járműnél előnyösen alkalmazható. A gőzfejlesztő hosszában nyúló és meghajlított (aí) vízcsövek az egyik függélyesen álló csősortól a másik függélyesen álló csősorig vezetnek, vagyis a jelen esetben az (a2) csősortól az (a3) csősorig, azon czélból, hogy a víznek a csöveken és az (a5) csövekben lévő (a6) kamrákon keresztül a kellő körforgást biztosítsák, a mit a gőzgépek szerkezetében jártas szakember minden további magyarázat nélkül azonnal megért. A (D) tüzelőszerkezet szintén egyik jellemzőjét képezi a találmánybeli mótorjárműnek, mely tüzelőszerkezet az (a4) vízcsövek alatt van elrendezve. Ezen tüzelőszerkezet az ábrákban bemutatott foganatosítási alakjában (3. és 10. ábrák) áll egy (d) medenczéből, mely az Ía4) vízcsövek alatt foglal helyet. Ezen (d) medencze fölső részére (dl) csőtekercs van szerelve, mely a tüzelőanyag vezetésére szolgál s ezen csőtekercsnek kiegyenesített (d2) része a medenczébe van mélyítve, mint ez a 3. és 10 ábrákból látható. Ezen kiegyenesített (d2) rész egymással szemközt fekvő oldalán (d3) furatokkal van ellátva. A (d3) túrátokhoz a (d4 és d5) légvezető csövek fölfelé görbített s nyitott végei torkollanak a medencze belsejében. A (d4 d5) légvezető csövek a medencze falazatán és az (A) mótorköpenyen áthaladva, szabadon közlekednek a külléggel. Az égetendő folyadék vezetésére szolgáló (dl) cső kapcsolatban áll az égetendő folyadéknak (Dl) tartányával. Ezen tartány fémlemezből álló, két hengerszerű edényből áll, mely az (A) mótorköpenyben foglal helyet, míg az égetendő folyadék vezetésére szolgáló (dl) cső keresztülhatolván az (al) asbestburkolaton, mindkét (Dl) tartánnyal közlekedik. A tüzelő anyag rendesen valamely szénhydrogénolajból áll és annak a tüzelőhelyre való vezetése önműködőlég történik, a mennyiben a (dl) cső megfelelő helyen (d6) csappal van fölszerelve (l. ábra), mely az égetendő folyadéknak a (d) medenczébe való bevezetését önműködően szabályozza. Az említett csap nyelvéhez (d7) forgattyúkar van erősítve, mely utóbbihoz ismét azon (d8) vonórúd csatlakozik csukló közvetítésével, melynek hátsó vége szintén csukló segélyével egy (d9) lengő emeltyűhöz van foglalva. Az utóbb említett (d9) lengő emeltyű a mótorköpenynek alsó oldalához van (dlO)-nél forgathatólag erősítve (8. ábra). Ezen (d9) lengő emeltyű (dl 2) rugó által a (dl3) diafragma hatása alatt álló (cl 11) csaphoz szoríttatik (1. es 3. ábra). Ha az említett diaphragma belső oldalánál lévő nyomás (dl 1) csapot (d9) emeltyűvel együtt a (dl2) rugó hatása ellenében eltolja, az égetendő folyadék bevezetését szabályozó (d8) vonórúd a csapnyelvre szerelt (d7) forgattyúkart hátrafelé húzza s ezáltal az égetendő folyadéknak a tüzelőhelyre való vezetését csökkenti vagy teljesen elzárja; midőn pedig a (D2) szabályozó szerkezetben a ((113) diafragma mögött lévő nyomás elegendő mértékben lesiilyedt, (dl2) rugó a (d7) forgattyúkart ismét visszaforgatja eredeti helyzetébe, minek következtében a
