19184. lajstromszámú szabadalom • Mótorjármű

való vezetését szabályozó (D2) szabályozó szerkezetet, valamint az automatikus gőzfejlesztő működését szabályozó (B2) szerkezetet foglalja magában (3. ábra). (G és Gl) a hátsó tengely tagjai, míg (G2) a kocsi vázának mellső tengelye, (H H H H) pedig az ezen tengelyekre szerelt futókerekek. Az (A) köpeny vagy burkolat a benne lévő mechanizmusokkal együtt bármely megfelelő módon a kocsivázra van szerelve, mely kocsiváz természetesen igen különböző kiképezéssel bírhat. A mellékelt rajzlapok ábráin a 4., 5, 6. és 7. ábrák a kocsiállványzat kiképzésének egyik előnyös módját mutatják be, hol (G Gl) a hátsó tengelynek tagjai, melyek oly differencziális mű közvetítésével vannak egymással összekapcsolva, mely differenciális mű három kerekű járműveknél általában alkalmaztatik. A hátsó tengely (G) tagjára (g) kúpos fogaskerék van ékelve és a (Gl) tag végére szintén hasonló (gl) fogaskerék van erősítve, hol a (G Gl) tengelyrészek belső oldaluknál (g2) csap közvetítésével vannak egymással összekapcsolva (5. ábra), és az egyik (Gl) tagnak említett (g2) csapja a másik (G) tag végén lévő megfelelő furatba illeszkedik. A (g gl) fogaskerekek egy (g3) kúpos fogaskerék közvetítésével állnak egymással kapcsolatban, mely fogaskerék (g4) csapra van szerelve és viszont, kapcsolatban áll azon (g5) fogaskerékkel, melynek (g6) agya a (G Gl) tengelytagoknak belső végére van szerelve a (g gl) kúpos fogaskerekek egymással szemben fekvő homlokvége között. Az említett (g5) hajtó fogaskerék (g7) nyílással bír (3. és 5. ábrák), melyben a (g3) kúpos fogaskerék foglal helyet. A hátsó tengelynek (G) tagja (g<8) ágyazattömbben forog, melynek lemetszett külső vége ellenágyazat gyanánt szerepel a (H) kerék agyával szemben. (Gl) tag szintén hasonló (g8) ágyazattömbben forog, melynek külső vége szintén ütközőt képez a (H) kerékkel szemben. Az említett ágyazattömbök alsó és fölső oldaluknál tartók segélyével vannak egymással összekapcsolva. A fölső (g9) tartókarok és az alsó (g10) tartókarok a függélyes állású s egymással párhuzamosan fekvő (gll gll) tartókhoz csatlakoznak, hol (g9) tartók a hátsó tengely (G Gl) tagjai fölött, míg a (glO) tartók az említett tagok alatt foglalnak helyet. A függélyesen álló (gll gll) karok szilárd összefüggésben állanak a (gl2 gl2) tengelyágyazatokkal, melyeknek belső végei ellenágyazatul szolgálnak a (g gl) kúpos fogaskerekek agyainak. Ezen (g gl) kúpos fogaskerekek ékelés vagy más alkalmas módon vannak a (G Gl) tengelytagok végein szilárdan megerősítve. Az alsó és fölső (g9 és glO) tartókarok a (gll gll) tartókkal együtt merev támaszt képeznek a jármű keretének hátsó része számára, úgy hogy a tengelytagoknak egymással szemben való elgörbülése s ezáltal az áttételi fogaskerekek működésének akadályozása ki van zárva. A differencziális mű elemei egyrészről a (g8), másrészről a (gl 2) ágyazatokban nyernek támasztékot. A (gll gll) tartókarok és (gl2) tengelyágyazatok öntés vagy kovácsolás segélyével állíttatnak elő s fölső végüknél (gl3) csapágyat képező toldattal bírnak, mely csapágy a később ismertetendő hajtószerkezet forgattyútengelyének befogadására szolgál. (gl4) karok, melyekhez az U-alakú (gl5) keretnek végei csatlakoznak (6. és 7. ábra), mindkét oldalon egy-egy (J) rugóra támaszkodnak, mely utóbbiak egy alsó (glO) tartóra támaszkodnak. A vízszintes (gl5) keret előnyösen egy meggörbített csőből áll. Ezen U-alakú keretnek mellső meggörbített vége a mellső (G2) tengellyel előnyösen a következő módon áll kapcsolatban. A (G2) tengelynek mindkét vége egy-egy U-alakú (gl6) kengyellel áll csuklós kapcsolatban, melyeknek belső oldalához a (G2) tengely alatt hoszszában végignyúló (gl7) tartókarok vannak erősítve. Ezen (gl7) tartókarokra megfelelő (g18) rugó van szerelve, melynek fölső végéhez a függélyesen álló (gl9) kar van erősítve s ez utóbbi ágyazatul szolgál a vízszintes (g20) csap számára (2., 3. és 4. ábra). A (gl5) keretnek mellső meggörbített vége ezen (g20) csap hátsó végéhez van erősítve (3. ábra). Ezen (g20) csap ágyazatában hosszanti irányban bizonyos határok