19143. lajstromszámú szabadalom • Vonatfödözés

valamely utánjövő vonatnak idejekorán az «állj» jelzést megadhassuk. Ilyen módon minden vonat elől és hátul is védi magát, úgy hogy sem szemben jövő vonattal, sem pedig utánjövő vonattal összeütközés nem történhet. A összeütközésnek fönt említett két első eshetősége ezen a módon meg van akadályozva. A harmadik eshetőséget illetőleg a vonat utolsó kocsija alatt egy önműködő készülék van elhelyezve, melynek segélyével a menetirány szerint vagy az egyik vagy a másik vonatkontaktus működésbe hozható. Ha az előlhaladó vonatnak néhány kocsija elszakad a többitől és visszafelé ha lad vagy az egész vonat megy visszafelé, az utolsó kocsi alatt lévő készülék úgy állítódik be, hogy a kocsik az utánjövő vonattal szemben menő vonat szerepét veszik föl és az utánajövő vonatnak idejekorán «állj» jelzést adnak. Mellékelt rajzok az új jelzőrendszert ábrázolják. 1. ábra mutatja a jelzőkészülékek elhelyezését a vasúti vágány mindkét oldalán és a (V és W) páros vonalkontaktusok elrendezését. 2. ábra a vonalkontaktust ábrázolja oldalnézetben. 3. ábra egy mozdony, mely a kontaktuskerekek menetirány szerint való önműködő beállítására szolgáló készülékkel van ellátva, a 4. ábra a mozdony alaprajzban, 5. ábra a jelzőrendszer áramvezető hálózata, a 6. és 7. ábra a szárnykészülékek elölnézete és oldalnézete, 8. és 9. ábrák a készüléket nagyobbított léptékben mutatják a kontaktuskerekek önműködő átcsatolására az útirány szerint. (a, b, c, d, e és a', b', c' és d') a vasúti vágány mindkét oldalán elhelyezett jelzőkészülékek. Mindegyik jelzőkészülék (D) elektromotorból áll, melynek (f) forgó tengelyén (g) jelzőpálcza van, mely a mótor mozgásba hozatalánál valamivel több mint egy negyed forgást tehet ós új helyzetében (i) lemez rugóra megerősített (k) kampó rögzíti. Az (i) rúgó mögött (1) elektromágnes van elrendezve (6. és 7. ábra). Ha az elektromágnesen áram megy keresztül, akkor magához vonzza a (k) vaskampót és így a (g) pálcza eredeti helyzetébe visszatérhet. Tegyük föl, hogy a (g) pálcza a függélyes helyzetében a jelzés «állj»-t, vízszintes helyzetében pedig «indulás»-t mutat. A vasúti vágány mindegyik oldalán két (XI és X2) fővezető drót van elrendezve, melyek közül az egyik (X2) valamely elektromos forrás pozitív sarkával, a másik (XI) annak negatív sarkával van összekötve (5. ábra). A vasúti vágányon belül mindegyik jelzőkészülék közelében két (V és W) kontaktussín van elrendezve, melyek a vonat kontaktkerekei által való leszorításnál (s) toldalék révén (2. ábra), mely a fővezető drótok egyikével van összekötve, a kontaktust az (u) lemezzel helyre állítják, mely kontaktus a jelzőkészülék elektromotorjával vagy elektromágnesével áll összeköttetésben, míg a jelzőkészülék a maga részéről a második fővezetődróttal van összekötve. A (V) kontaktussínekhez tartozó (u) lemezek a szomszédos jelzőkészülék elektromotorjával és egy előbbre fekvő jelzőkészülék elektromágnesével állanak összeköttetésben és a (W) kontaktussínekhez tartozó (u) lemezek a szomszédos jelzőkészülék elektromágnesével és egy messzebb hátrafekvő jelzőkészülék elektromotorjával vanuak összekapcsolva. A vonat mozdonya (r) kontaktuskerékkel van ellátva a (V) kontaktussínek leszorítására, a vonat utolsó kocsija pedig (t) kontaktuskerékkel van fölszerelve a (W) kontaktussínek leszorítására. Vonatkozással az 5. ábrára, a következőkben leírjuk egy vonat áthaladásánál végbemenő tüneményeket. Ha egy balról jobbra haladó vonat (V') sínen áthalad, akkor a mozdonynak (r) kontaktuskereke ezt a sínt leszorítja, kontaktus áll elő és (1, 1, 1, 1) vezeték záratik. Az áram az (a) jelzőkészülék motorjának tekercselésébe és a (c) jelzőkészülék elektromágnesének tekercselésébe áramlik. Az (a)