19143. lajstromszámú szabadalom • Vonatfödözés

valamely utánjövő vonatnak idejekorán az «állj» jelzést megadhassuk. Ilyen módon minden vonat elől és hátul is védi magát, úgy hogy sem szemben jövő vonattal, sem pedig utánjövő vonattal összeütközés nem történhet. A összeütközésnek fönt említett két első eshetősége ezen a módon meg van aka­dályozva. A harmadik eshetőséget illetőleg a vonat utolsó kocsija alatt egy önműködő készülék van elhelyezve, melynek segélyé­vel a menetirány szerint vagy az egyik vagy a másik vonatkontaktus működésbe hozható. Ha az előlhaladó vonatnak néhány kocsija elszakad a többitől és visszafelé ha lad vagy az egész vonat megy visszafelé, az utolsó kocsi alatt lévő készülék úgy ál­lítódik be, hogy a kocsik az utánjövő vo­nattal szemben menő vonat szerepét veszik föl és az utánajövő vonatnak idejekorán «állj» jelzést adnak. Mellékelt rajzok az új jelzőrendszert áb­rázolják. 1. ábra mutatja a jelzőkészülékek elhe­lyezését a vasúti vágány mindkét oldalán és a (V és W) páros vonalkontaktusok el­rendezését. 2. ábra a vonalkontaktust ábrázolja ol­dalnézetben. 3. ábra egy mozdony, mely a kontaktus­kerekek menetirány szerint való önműködő beállítására szolgáló készülékkel van el­látva, a 4. ábra a mozdony alaprajzban, 5. ábra a jelzőrendszer áramvezető háló­zata, a 6. és 7. ábra a szárnykészülékek elölné­zete és oldalnézete, 8. és 9. ábrák a készüléket nagyobbított léptékben mutatják a kontaktuskerekek ön­működő átcsatolására az útirány szerint. (a, b, c, d, e és a', b', c' és d') a vasúti vágány mindkét oldalán elhelyezett jelző­készülékek. Mindegyik jelzőkészülék (D) elektromotorból áll, melynek (f) forgó ten­gelyén (g) jelzőpálcza van, mely a mótor mozgásba hozatalánál valamivel több mint egy negyed forgást tehet ós új helyzetében (i) lemez rugóra megerősített (k) kampó rögzíti. Az (i) rúgó mögött (1) elektromág­nes van elrendezve (6. és 7. ábra). Ha az elektromágnesen áram megy keresztül, ak­kor magához vonzza a (k) vaskampót és így a (g) pálcza eredeti helyzetébe vissza­térhet. Tegyük föl, hogy a (g) pálcza a függé­lyes helyzetében a jelzés «állj»-t, vízszintes helyzetében pedig «indulás»-t mutat. A vasúti vágány mindegyik oldalán két (XI és X2) fővezető drót van elrendezve, melyek közül az egyik (X2) valamely elek­tromos forrás pozitív sarkával, a másik (XI) annak negatív sarkával van összekötve (5. ábra). A vasúti vágányon belül mindegyik jel­zőkészülék közelében két (V és W) kon­taktussín van elrendezve, melyek a vonat kontaktkerekei által való leszorításnál (s) toldalék révén (2. ábra), mely a fővezető drótok egyikével van összekötve, a kontak­tust az (u) lemezzel helyre állítják, mely kontaktus a jelzőkészülék elektromotorjával vagy elektromágnesével áll összeköttetés­ben, míg a jelzőkészülék a maga részéről a második fővezetődróttal van összekötve. A (V) kontaktussínekhez tartozó (u) leme­zek a szomszédos jelzőkészülék elektro­motorjával és egy előbbre fekvő jelzőké­szülék elektromágnesével állanak összeköt­tetésben és a (W) kontaktussínekhez tar­tozó (u) lemezek a szomszédos jelzőkészü­lék elektromágnesével és egy messzebb hátrafekvő jelzőkészülék elektromotorjával vanuak összekapcsolva. A vonat mozdonya (r) kontaktuskerékkel van ellátva a (V) kontaktussínek leszorítá­sára, a vonat utolsó kocsija pedig (t) kon­taktuskerékkel van fölszerelve a (W) kon­taktussínek leszorítására. Vonatkozással az 5. ábrára, a következőkben leírjuk egy vonat áthaladásánál végbemenő tüneményeket. Ha egy balról jobbra haladó vonat (V') sínen áthalad, akkor a mozdonynak (r) kon­taktuskereke ezt a sínt leszorítja, kontak­tus áll elő és (1, 1, 1, 1) vezeték záratik. Az áram az (a) jelzőkészülék motorjának te­kercselésébe és a (c) jelzőkészülék elektro­mágnesének tekercselésébe áramlik. Az (a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom