19143. lajstromszámú szabadalom • Vonatfödözés

- 3 — oszlopon ennélfogva a (g) pálcza fölfelé, míg (c) oszlop (g) pálczája lefelé megy. A vonat továbbhaladásánál az utolsó kocsin alkalmazott (t) kontaktuskerék (W') sínt leszorítja, miáltal (18, 18, 18) vezetés zárul, mely az áramot a (d') jelzőkészülék elektromágnesének tekercselésébe juttatja, melynek pálczája ennek következtében leesik. Ha most a vonat útját folytatja, a mozdony (r) kereke a (b) oszlop közelében lévő (V2) sínt leszorítja, minek folytán (2, 2, 2) vezeték zárul és az áram (b) jelzőkészülék motorjának és a (d) jelzőkészülék elektromágnesének tekercselésébe haj tátik. Ebből következik, hogy a (b) oszlop pálczája fölfelé, a (d) oszlop pálczája lefelé megy. A vonat tovább haladásánál az utolsó kocsi (t) kereke (W2) sínt szorítja le, (17, 17, 17, 17) vezeték zárul, az áram (cl) jelzűkészűlék elektromágnesének tekercselésébe lép és ezen oszlopnak pálczája lefelé megy. Ha a mozdony aztán (V3) sínen átmegy, (3, 3, 3, 3) vezeték záródik és (c) oszlop pálczája fölfelé, míg (e) oszlop pálczája lefelé megy. Továbbhaladásnál (t) kerék (W3) sínt szorítja le, zárja a (16, 16, 10, 16) vezetéket és az áram a (b') jelzőkészülék elektromágnesének és (d') jelzőkészülék motorjának tekercselésébe hatol; íd') készülék pálczája fölfelé és (b') készülék pálczája lefelé fog menni. Ha most a mozdony (V4) sínen megy át, (4, 4, 4, 4) vezeték záródik, (d) jelzőkészülék pálczája fölfelé megy. A vonat tovább halad és (t) kerék (W4) sínt szorítja le; (15, 15, 15, 15) vezetékek záródnak, az áram (a') jelzőkészülék elektromágnesének (b' és c') jelzőkészülék motorjának tekercselésébe áramlik és (b' ós c') készülékek pálczái fölfelé mennek, míg (a') pálczája lefelé megy. Végre ha a mozdony (V5) sínen megy át, (5, 5, 5, 5) vezeték záródik, az áram (e) jelzőkészülék motorjának tekercselésébe áramlik és ezen készülék pálczája fölfelé megy. Ebből látható, hogy valamely (A) vonatnak az államásra való berobogásánál az (a, b, c, d, e) és a (d', b', c') oszlopok pálczái mind magasan állanak és csak (a') pálcza van leereszkedve, ha föltesszük, hogy ezen pálcza olyan helyen van fölállítva, a hol váltó vau, miáltal el lesz kerülve, hogy egy másik vonat ugyanazon vágányra fusson, melyen (A) vonat berobogott. Az áramok játéka ismétlődhetik, ha valamely vonat (e)-ből (a)-felé tart. Ezekután azon tüneményeket fogjuk közelebbről megvilágosítani, melyek azon esetekben lépnek föl, midőn vonatösszeütközések jöhetnének létre. Figyeljük meg először azon közönséges esetet, midőn két vonat egy és ugyanazon vágányon egymással szembe jön. Tegyük föl, hogy az előbb elindult vonat jobbról jövő (b') oszlopon már túlment, (5. ábra) ekkor (d') jelzőkészülék (g) pálczája leesett és a másik vonat az állomásból nem indulhatott ki. Ha azonban az utóbbi vonat már (d'j oszlopon áthaladt, midőn az első vonat (V2) sínen átment, akkor (c') jelzőkészülék mindenesetre «állj» jelzést fog adni a második vonatnak, míg (c) jelzőkészülék az első vonatnak fog «állj» jelzést adni. Két vonat összeütközésének második lehetősége az, midőn a vonatok ugyanazon irányban egymásután indíttatnak el és az első vonat valamely okból lassabban kénytelen haladni vagy egészen megáll, úgy hogy az utána következő vonat elérheti és vele összeütközhetik. Tegyük föl, hogy (B) vonat valamely állomásról elindul és egy második (C) vonat rövid távolságban követi és hogy (c) oszlop (5. ábra) a kiindulási állomáshoz igen közel van. Midőn a (B) vonat utolsó kocsija (W) kontaktussínen áthalad, akkor a (t) kerék az (e) jelzőkészülék elektromágnesének (10, 10, 10) vezetékét zárni fogja és ezen készülék (g) pálczája lefelé megy. Ha (B) vonat tovább halad, akkor ugyanilyen módon a (d) jelzőkészülék (g) pálczáját lefelé mozgatja, a mennyiben (9, 9, 9) vezetéket a (W') sín alatt zárja. A mint azonban a vonat utolsó kocsija (W2) sínen áthalad, a (8, 8, 8) vezeték záródik és (e) készülék pálczája fölfelé, míg (c) készülék (g) pálczája lefelé megy. (C) vonat már most elindulhat, de (B) vonatot el nem érheti anélkül, hogy előbb meg ne kapta volna a (d)