19121. lajstromszámú szabadalom • Munkateljesítményre szabályozó tengelyregulátor állítható fordulatszámmal

— 2 — szűnik (a nyomócső törése, vagy szilárd részeknek a szívó- vagy nyomószelepben való megakadása következtében), akkor a gép egy Weiss-féle regulátornál okvetlenül megfutamodik, mert már beállítására térrel nem rendelkezünk és a Weisstól ajánlott karkikapcsolás nem kielégítő, mert 1. gyakran nem működik és 2. mégis bajos dolog egy nagy gépet, mely ilyen módon mozgáson kívül helyeztetett, ismét üzembe hozni, miután előbb a szerkezetet ismét beakasztottuk. Ezek mindig nagy üzemzavarok, melyek olyan esetekben, midőn megszakítás nélküli üzemre törekszünk, nagyon kellemetlenek. A Weiss-féle regulátor mindezen hátrányain van hivatva jelen találmány segíteni és czélja az, hogy ha a gőznyomás, a vákuum, az ellenállás változik, vagy ha a nyomócső törik, vagy ha valami a szelepek közt úgy fönnakad, hogy azok a zárásban akadályozva vannak, mindez csak annyiban legyen a regulátorra befolyással, hogy a gép nagyobb sebességet kap. A gép megfutamodása minden körülmény közt meg van akadályozva. Az új regulátor szerkezete azon alapszik, hogy egy rugónak, mellyel a regulátor el van látva, a feszültsége olyképen változtatható, hogy megfelelően nagy czentrifugálerő és megfelelően nagy fordulatszám szükséges, hogy a feszítőrúgó változó nyomatékával egyensúlyt tartson. A rúgó különböző feszültségét legczélszerűbben az által érjük el, hogy a rúgó mozgatható fölfiiggesztési pontját eltoljuk. Ezt egyszerű módon úgy érjük el. hogy pl. nagyobb fordulatszámra való beállításnál a mozgatható, a regulátortól kormányzott hajtó exczenter és a vezérmü állító készüléke között lévő összeköttetésnek hosszát pillanatnyi nagyobb töltés czéljából megváltoztatjuk és ezáltal a regulátornak nagyobb fordulatszámát és a regulátornak új egyensúlyi helyzetét idézzük el. A regulátor új egyensúlyi helyzete a rúgó nagyobb feszültségét és így a forgásszám nagyítását tételezi föl. A regulátor új beállításának a tolattyúhajtásnak egy új állása felel meg, mi mellett ugyanazon töltés adatik, mint előbb, mivel az exczenterek elősietése az új szabályozó beállításnak megfelelőleg változtatva van. Ha a fordulatszámot csökkenteni akarjuk, úgy a vezérmű állítókészűléke és az exczenter közötti hosszváltozást ellenkező irányban kell foganatosítanunk. A beállítókészűlék az exczenterrúdba helyezhető, de pl. tolattyús vezérműveknél a tolattyúrúdba, egy szóval bárhogyan a tolattyú és mozgó exczenter közötti összeköttetésbe helyezhető el. Az exczenter helyzete e mellett úgy változtatható, hogy vagy csak az elősietés vagy az elősietés és a löket is változik. Czélszerűen használunk e czélra tehetetlenségi tengelyregulátort, mely a beállítás túlnyomó részét a tehetetlenségből nyeri. Ha minden fordulatszám részére a gyorsaságváltozásnak ugyanazon százalékát engedjük meg, kiadódik az, hogy az összes fordulatszámoknak beállítására szükséges erőhöz ugyanazon járulék ered a tehetetlenségi nyomatékból. Más szóval: a beállítási erő össznagyságához szükséges járulék, melyet a tehetetlenségből veszünk, minden fordulatszámnál állandó marad. Természetesen az a beállítási erő is változik, mely a czentrifugálerőböl vétetik, minthogy a czentrifugálerő abszolút nagysága is függvénye a fordulatszámnak. A fordulatszám abszolút nagyságával természetesen az összbeállító erő részére a czentrifugálerőböl vett járuléknak nagysága is változást szenved, ha minden fordulatszámnak ugyanazon perczentuális gyorsaság változását tételezzük föl. Ha már most ezen az alapon az összbeállítási erőhöz a czentrifugálerőböl való járulékot a tehetetlenségből vett járulékhoz viszonyítva igen kicsinynek vesszük, az összes beállítási erő minden fordulatszámhoz aránylag kevéssé fog változni. Ezen tekintetek szem előtt tartása mellett van a mellékelt rajzon ábrázolt regulátor szerkesztve. Az 1. ábra sematikus ábrázolása az exczenter és vezérmű közötti kapcsolatnak egy egyszerű működő gőzgépnél két Cor-