19121. lajstromszámú szabadalom • Munkateljesítményre szabályozó tengelyregulátor állítható fordulatszámmal
- 3 — liss-tolattyúval (alap- és expanziós tolattyú); a 2. ábra sematikus föltiintetése az exczenter és vezérmü közötti kapcsolatnak kettős működésű gőzgépnél ugyanazon vezérmü közeggel; a Stábra Müller-féle tolattyú diagrammot ábrázol, mely az expanziós tolattyú mozgását mutatja; a 4. ábra a lendítő kereken elrendezett tehetetlenségi regulátornak előlnézetét mutatja; az 5. ábra metszet a 4. ábra A—B vonalának irányában; a 6. ábra a lendítő kerékről leszerelt regulátor elölnézetben. Föltételezve, hogy a gép fordulatszáma nagyítandó, akkor a folyamat egyszerűen működő gépnél (1. ábra) következő lesz. Ha az (r) exczenterrudat a rúdba helyezett (v) beállítókészűlék megfelelő forgatásánál meghosszabbítjuk, úgy ennek következménye, miután ez által az exczenter elállítása nem történhetik, hogy az expanziós Corlisstolattyút visszafelé toljuk s ennek megfelelően ez az alaptolattyúhoz vezető csatornát később zárja. A gép töltése így nagyobb lesz és a gép nagyobb fordulatszámot fog fölvenni. Ennek az a következménye, hogy a regulátor addig eltolódik, míg a rúgó feszültsége annyira növekedett, hogy a czentrifugálerővel egyensúlyt tarthat. A regulátor új egyensúlyi helyzete azonban az exczenternek oly értelemben való elfordulását kívánja meg, hogy a (S) előresietési szög nagyobbodik. Az előresietési szög nagyobbodásának már most az a következménye, hogy az alaptolattyúhoz vezető csatorna ismét ugyanazon dugattyúállásnál záródik, mint az előtt, úgy hogy a hajtó emeltyű változott állásánál megint ugyanazon expanzió lesz és a gép ugyanazon egyensúlyi helyzetét éri el, bár a sebesség nagyobbodott. Az alaptolattyúhoz vezető csatornának nyitása most ugyan hamarább történik, mint előbb, ez azonban nem lényeges még akkor sem, ha a dugattyú még előbbi löketét távolról sem fejezte volna be, minthogy az alaptolattyú a hengerhez vezető csatornát zárva tartja, mert ezt a szabályozó készülék nem befolyásolja. A Corliss-expanzióstolattyú ugyanazon czélnak felel meg itt, mint a Meyer-vezérműnél az expanziós lapok, melyeknél szintén csak az alaptolattyúban lévő csatornák zárása jő tekintetbe, nem pedig azok nyitása. Az 1. ábra szerinti gépnek működésmódja tehát a következő: Ha az (r) exczenterrudat meghosszabbítjuk, úgy az expanziós tolattyú hajtó emeltyűje az (A') helyzetből (B') helyzetbe tolatik. Míg az előtt az emeltyű lengési íve (C D) volt, most már (E F) lesz és míg előbb az elzárás az (A) exczenterpontban (az (A') emeltyűhossznak megfelelőleg) következett be, most a (B) pontban (a (B') emeltyű hossznak megfelelően) következik be és a (Sl) elősietési szögnek (S2)-vé való változása beállott. A regulátorrúgó hosszának megfelelő változásának is be kellett következnie, mely hosszváltozásnak a rúgó feszültségének változása és vele a sebesség változása felel meg. Az 1. ábrából kitűnik, hogy az expanziós tolattyút csak az alaptolattyúhoz vezető csatornával szemben való mozgásában kell tekintetbe venni. Ezen mozgás a Müller-féle tolattyúdiagramm szerint ábrázolható (3. ábra). Legyen az (o) körüli kör az exczenter köre, az (x—y) határvonal az alaptolattyúhoz vezető csatornának való elzárási vonala és (8) az elősietési szög. Ha az (r) exczenterrudat meghosszabbítjuk, úgy ennek ugyan azon befolyása van a vezérműre, mintha az (x y) tolattyúvonal az expanziós tolattyú vezérművonalától egy darabbal balra toltuk volna. A 3. ábrából kitűnik, hogy ekkor a csatorna zárása később fog bekövetkezni, azaz a töltés nagyobbíttatik és a gép nagyobb fordulatszámot vesz föl. A mint azonban említettük, ekkor a regulátor mozgása követében az exczenter akkép állíttatik, hogy most az elősietési szög (§') lett. E szerint tehát az az ív, melyet az exczenter megfut, ha az exczenter állásától