18922. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés selyemgubók, magvastermények, gyümölcs és más anyagok számára

felé hajlíttatnak és eközben az (sl s2) le­mezeket a (2) fiókhoz szorítják. A lemezek eközben horgok segélyével a fiók két szem­közti falán elrendezett (z z) hornyokba ka­paszkodnak (12. ábra) és így ezen (2) fiókot a többi fölötte lévővel a legalsó (1) fiókról leemelik, mely utóbbit már most tömítő keretével együtt kihúzhatjuk. A (p) forgattyút ezután addig forgatjuk vissza, míg az eközben siilyedő (2 3 4 ....) fióksor alsó fiókja a (C) talapzatra nem fek­szik. Eközben az ütközők szabadon bocsát­ják az (m) lemezeket, úgy hogy ezek ismét kifelé nyomatnak és a (2) fiókot elbocsátják. A forgattyú segélyével már most hasonló módon leemelhetjük a (2) fiók fölötti (3 4 5 ....) fiókokat is és így tovább. Az (1) fiókot kiürítjük,friss gubókkal meg­rakjuk és a (t) tömítő keret közbeigtatásaval a fióksor legfölső kamrájára helyezzük. Az előzőkből láthatjuk, hogy a friss gubók eleinte a legkevésbbé meleg és legnedve­sebb levegővel érintkeznek és fokozatosan mindig melegebb és szárazabb levegő hatá­sának tétetnek ki, mihelyt a fióksort egy­egy fiókkal siilyesztjük. A hőmérséklet és szárazság állandóan ugyanolyan mértékben növekedik, mi által rendszeres és egyenletes szárítást érünk el. A levegő tehát ellenkező irányban áram­lik azon irányhoz képest, melyben a szárí­tandó anyagot a berendezésen végig vezet­jük; az üzem pedig szakadatlan. A szárítandó anyag a fiókokban oly vé­kony rétegekben van szétrakva, hogy a levegő azokon akadálytalanul átáramolhat, úgy hogy nem szükséges a légáram kerin­gési irányát megfordítani, sem pedig külön melegítésről gondoskodni, habár ezen segéd­eszközök némely esetben alkalmazhatók. A fiókok alakja tetszőleges lehet. A (t) tömítő keretek is elhagyhatók, ha a fiókok akként vannak egymás fölött elrendezve, hogy azoknak szélei szorosan egymáshoz illeszkednek. A 12. és 13. ábrában föltiintetett beren­dezés, főleg kis mennyiségű gubók vagy más anyagok szárítására szolgál. Nagyobb mennyiségű anyagoknak szári- ' fására oly berendezést használunk, mely több egymás mellett elrendezett fiókból vagy kamrából áll, melyek akként vannak egymással összekötve, hogy a levegő az egyik kamrában fölfelé, a következőben pedig lefelé áramlik. Ezen berendezés által nemcsak a szárí­tandó anyag fokozatos előkészítését, a leve­gőnek az anyaghoz való ellenáramlását és szakadatlan üzemét érjük el, hanem még azt is, hogy a gubókat mindegyik kamrába rakhatjuk vékony rétegekben. Az 1. ábra ilyen négy kamrával bíró be­rendezés hosszmetszetét tünteti föl. Az 1. ábrában azonkívül a folyamat jobb szemléltetése czéljából még további négy kamra van föltüntetve. A 6. és 7. ábrák négy egymás mellett párosával elrendezett kamrával bíró szárító berendezés függélyes és vízszintes metszetét tüntetik föl. Lehet természetesen négynél több kamrát is egymás mellett elrendezni. Az (1 2 3 )' kamrák fenekeit a (g) rostélyok képezik, melyekre a gubókat rá­rakjuk. Utóbbiakat az. ajtókkal ellátott (P) nyílásokon át vehetjük ki a kamrákból. A négy légbebocsátó csap (ri)-vel, a fölül elrendezett négy csap (ra)-val, a kamrák közötti összeköttetést létesítő négy alsó csap pedig (rb)-vel van jelölve. A ventilátorból jövő és (M)-nél beáramló levegő az (ra) csa­pokon át jut a szabadba. A csőnyalábból álló (R) léghevítő a (C) elosztó kamrával közlekedik. A 6. és 7. ábrákban bemutatott berende­zésnél, továbbá a csak szükséges esetben alkalmazandó (lo) segédhevítők, valamint az (li ÍJ ls ) és (14 ) túlhevítők, a (tl t2 t3) és (t4) csövek, a (tv) gőzvezeték és a gőzt elve­zető (ts) cső van elrendezve, mely a kon­denzácziós víz számára az (S) gyűjtővel van összekötve. Az (R) hevítő egy kis csöves kazánból áll, mely a gőzt a (K) csőből kapja, a kon­denzácziós vizet pedig a (KI) csövön át elvezeti. Ezen hevítő közvetlen üzemre van beren­dezve vagy pedig azon gőz által táplál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom