18922. lajstromszámú szabadalom • Szárítóberendezés selyemgubók, magvastermények, gyümölcs és más anyagok számára
- 3 -tátik, mely a ventilátort is működteti és mint fáradt gőz jut a hevítőbe. A hevítő a csőnyalábok által csekély méretei daczára lehetőleg nagy fűtőfölületet képez és a levegő áramlását csak igen csekély mértékben akadályozza. A fűtőfölületet egy a hevítő körül elrendezett köpeny által nagyobbíthatjuk, mely köpeny és a kazán között, a mint az a 6. ábrából látható, még a levegő átbocsátására szolgáló tér marad fönn. A ventilátorból az (M) csőbe hajtott levegő kényszerítve van a hevítő készülék csőnyalábját és a legkülső csövek és a kazánköpeny közötti teret körüláramolni, a mikor is a forró falakkal való érintkezés közben fölmelegszik. Ha a kazánba beáramló gőz nem képes a levegőt a kívánt hőfokra fölhevíteni, akkor a (C) kamra alsó részében a fűtőfölűlet nagyobbítása czéljából a hevítő bordákkal ellátott (lo) segédhevítőket (6. ábra) rendezzük el. A gubókat a (B) nyílásokon át rakjuk a kamrákba és azokat a (g) rostélyokra helyezzük. Ha az (1) kamra (rl) csapját, az (1 2) és a (3 4) kamrák közötti fölső (ra) csapot, a (2) és (3) közötti alsó (rb) csapot és a (4) kamra (rs) csapját nyitjuk, a többit ellenben zárva tartjuk, akkor a levegő alulról az (1) kamrába jut, a (2) kamrában lefelé. a (3) ban fölfelé és a (4) kamrában ismét lefelé áramolván (rs), csapon át ér a szabadba. A levegő tehát az 1. ábrában vonalkázottan rajzolt vonal irányában áramolja át a készüléket. A legforróbb és legszárazabb levegőnek alávetett (1) kamra tartalmának befejezett szárítása után ezen kamra (ri) csapját elzárjuk, a (2) kamra (ri) csapját pedig, valamint a (2) és (3) kamrák közötti (ra) csapot, a (3) és (4-) közötti (rb) csapot nyitjuk, a többi csapokat pedig elzárjuk. A levegő most a (4) kamra fölső (B) nyílásán át áramlik ki. Az (1) kamrát a (P) ajtó nyitása után kiürítjük és a (B) nyíláson át friss gubókkal rakjuk meg. Ezután a (4) kamra (B) nyílásának ideiglenesen leemelt födelét újra visszahelyezzük és egyidejűleg a (4) és (1) közötti (ra) csapot, valamint az (1) kamra (rs) csapját nyitjuk. A levegő ekkor az 1. ábrában pontvonalkázottan rajzolt vonal irányában áramlik, még pedig a (2) kamrába n fölfelé, a (3) kamrában lefelé, a (4) kamrában újra fölfelé és az (I) kamrában lefelé ; ezen kamrából pedig a levegő kiáramlik. Hasonlóképen járunk el a (2) kamra tartalmának bevégzett szárítása után. A levegőt t. i. a (3) kamrába bocsátjuk be, a mikor is a levegő a teljes vonallal rajzolt sinoid irányában áramlik. A (3) kamra tartalmának száradása után a levegőt (4)-nél bocsátjuk be és ekkor a levegő az 1. ábrában pontozottan rajzolt sinoid irányában áramlik. A (4) kamra tartalmának száradása után a levegőt úgy mint előbb, a vonalkázott sinoid által jelzett úton áramoltatjuk a berendezésen át. Az ii^em tehát itt szakadatlan és a szárítás fokozatosan történik; a levegő pedig az anyaghoz állandóan ellenáramlásban vezettetik, még pedig minden egyes kamrában kétszer alulról fölfelé és kétszer fölülről lefelé, úgy hogy a légáramnak ekként elért megfordítása által egyenletes szárítást érünk el. Ezen egyenletesség biztosítása, a munka gyorsítása és a berendezés munkaképességének a méretek nagyítása nélkül való fokozása czéljából a fölső (ra) csapok nyílásai előtt az (lx 12 l3 ) és (14 ) légtúlhevítőket (1., 2.. 6. és 7. ábra) rendezzük el A minden előző kamra átáramlásánál bizonyos mértékben lehűlő levegő a gőzzel hevített (l1 l4 ) részekkel érintkezvén, ezektől bizonyos melegmennyiséget vesz föl és így a szárítandó anyagot, melyen még át kell áramolni, jobban készíti elő. A 4. ábra diagramm alakjában szemlélteti a négy kamrában létrejövő hőmérsékkiilönbözeteket azon esetben, ha nem gondoskodunk (az l1 12 ...14 hevítők által) kiegészítő melegről. Ha azonban az (l1 ....!4 ) részek elrendezése által kiegészítő melegítést létesítünk, akkor a diagramm az 5. ábrában föltűnte-
