18895. lajstromszámú szabadalom • Czipőtalp alakítógép

kezet van föltüntetve. A gép két jellemző részre osztható föl, úgymint: 1. a két részből álló alakító henger és annak leszorítására és mozgatására szolgáló szerkezet, 2. a kaptafát hordó keretnek berende­zése és annak mozgatására szolgáló szer­kezet. 1. Az alakító hengernek berendezése (12— 14. ábra). Az (FI) alakító henger a két (f(>— f7) részből áll, melyek mindegyike egy ken­gyelben forogthatóan van ágyazva, mely kengyelek az (f4), illetve (f5) tengelyekre vannak megerősítve. Ezen tengelyek az (f2—f3) függő csapágyakban foroghatóan vannak ágyazva, melyek az (f) rúdra van­nak megerősítve. A két hengerrésznek együt­tes és egyforma, a 13. ábrán föltüntetett állásba való elforgatása az (f8—f'9) fogas szegmensekkel (14. ábra) és az (fl2) kar­nak (fl3) tárcsájával történik. A hengerré­szek kölcsönös alátámasztása czéljából, ak­kor, midőn ezek össze vannak kapcsolva az egyiknek érintkező fölületén egy peczek, a másikon pedig egy ennek megfelelő nyílás van (13. ábra). A hengernek megterhelése a (G - G) rudak által történik, a talpak ala­kítása pedig oly formán, hogy azok a hen­ger alatt ide-oda járnak, miközben a két hengerrésznek megfelelő állítása által a talpnak mindkét széle egyidejűleg munkál­tatik meg. A hengernek megterhelése a 4. és 11. ábrából látható és azáltal történik, hogy a (G—G) rudak (g— g)-nél a (gl) ke­resztrúdhoz vannak kötve, mely egy (g2) erős rúgóhoz van erősítve. Ezen rúgónak egyik vége (g3)-nál a gép alapzatához van erősítve, másik vége pedig a (g6)-nál forog­hatóan ágyazott emeltyű (g4) kampója alá nyúlik, mely emeltyűnek a gép hosszirá­nyában fekvő (g5) karján a (Gl) súly van. Utóbbi az egyik oldalon (g8) toldatokkal van ellátva (11. ábra), melyeken a (gl.O) rugó megy át. Ezen rúd egyik vége fogan­tyúval van ellátva, másik végén pedig meg van hajlítva, úgy hogy ezzel a súly a rajta lévő (g9) ütköző segélyével a (g5) karon ide-oda mozgatható, a melynek megtörtént beállítása után pedig a rúd a 4. ábrán föl­tüntetett állásába tolható, hogy a vége a gépből ki ne álljon. Az (A) gép állvány ol­dalán egy skála van, a súlyon pedig egy (g7) mutató úgy, hogy a súlynak beállítása kívülről mindig látható. A hengernek ide-oda való mozgását az (f) lengő emeltyű végzi, mely az (F) csap­ágyban van foroghatóan ágyazva és mely­nek alsó vége az (a8) hajtó rúddal van az (a7) forgattyú csappal összekötve, mely az (al) hajtó tengely két (aö—a6) tárcsája közé exczentrikusan van ágyazva. Az (al) ten­gely az (A) állványnak (a—a) csapágyaiban van ágyazva és az (a2) lendítő kerékkel az (a3—a4) laza és ékelt szíjdobokkal, továbbá az (Al) szíjátváltóval van ellátva. A hengerrészek állítása kézzel történik és pedig az (F2) kézi emeltyűvel, mely az (f 17) állványrész (f 16) rúdján forgathatóan van megerősítve (3.. 7. és 8. ábra). Ezen (F2) emeltyűre egy (f 14) tartó támaszkodik, melynek két villaalakú ága között az (f 12) karnak (14. ábra) (f 13) tárcsája fekszik. Az (fl4) tartó a gépállványnak (f 15) rúdján föl-és lefelé mozoghat és rendes körülmények között az (fl8) rúgó által a legmagasabb helyzetben tartatik, t. i. a henger két ré­szének tengelyei egy irányban tartatnak. Ha az (F2) emeltyűt lefelé toljuk, akkor (f 12) kar is lefelé mozog és a henger ré­szeket a 13. ábrán föltüntetett állásba hozza, miáltal a talpnak mindkét széle egyszerre munkáltatik meg. • 2. A kaptafát hordó keretnek berende­zése és annak mozgatására szolgáló szer­kezet (4., 9. és 10. ábra). A (Dl) keret, melyre a kaptafa rátétetik, egyrészt (d7) csappal, másrészt pedig a (d") hajlított lécz­czel van a lengő (D) keretre függesztve. Utóbbi a villaalakúan elrendezett, fölfelé nyúló (<12 (13) karokból és egy a forgás­pontból kiinduló, a (d) fogasszegmenst hordó karból áll. A (Dl) lengő keret úgy van ala­kítva, mint a (D) keret és áll a (dö—<18) karokból és egy ezek között fölfelé nyúló (E2) tartóból, mely a kaptafa sarkának alá­támasztására szolgál. Ezen sarok ismert mó­don az (e8) nyúlványra helyeztetik rá, mely nyúlvány egy rácsavart (e7) hüvellyel van

Next

/
Oldalképek
Tartalom