18866. lajstromszámú szabadalom • Gép vizijárműveknek robbanós gázok visszahatása által való hajtására

váltakozva hajtsa ki. Világos az is, hogy I nagyobb számú exploziós henger is működhetik váltakozva megfelelő számú vezetékben, vagy lehet egyes vezetékekben több exploziós hengert váltakozva vagy egyidejűleg is működtetni. A gépnek lényeges részeit az exploziós hengerek, a sűrítő dugattyúk és a vízvezetékek képezik, nn'g a többi szükséges alkatrészek, mint a szelepek, gyújtó szerkezetek és a hajtó mechanizmusok sokféleképen módosíthatók és más, a következőkben leírandó műveletek foganatosítására alkalmas ismert szerkezetekkel helyettesíthetők. A mint a 6. ábrából látható, a hajó hátsó végéhez közel két ily gép van elrendezve, míg a hajó orrához közel a (4) tartály van elhelyezve. Magától értetődik, hogj* a gáznak a hengerekben szükséges fokra való sűrítését foganatosító szerkezeti részek hajtására alkalmas erősségű (5) motort rendezünk el (1. ábra), melyet a gép keretén alkalmas helyzetben erősítünk meg és melyet a gépnek hajtandó részeivel alkalmas (6) kapcsolás (2. ábra) segélyével köthetünk össze. A (2) dugattyú és az ezzel együtt dolgozó részek mozgási fázisai a 8—13. ábrákban vannak föltiintetve. Midőn a (2) dugattyú belső állásából (8. ábra) kiindul, az a hengernek zárt végéről ennek nyitott vége felé való mozgása közben robbanó gázt vagy ennek alkatrészeit szívja be, úgy hogy mire a dugattyú külső állásába került (9. ábra), a henger a légköri nyomás alatt robbanó gázzal telt meg. A dugattyú akkor megkezdi hátrajárását, miközben a robbanó gázt a kívánt fokra sűríti, a mi már csekély elmozgása után következik be, a mikor is a dugattyú megállíttatik és rögzíttetik, míg a robbanás be nem következett; ennek megtörténtével a dugattyú teljes visszajáró löketét befejezi és az égés maradványait a vezetékbe hajtja. Ezzel a dugattyúnak mozgási cziklusa egy robbanás alkalmával véget ért. A víz a dugattyú ezen két löketének teljes tartama alatt vagyis a robbanó gáznak beszívása és ennek komprimálása közben áramlik a csővezetékbe. A gáz az exploziós hengerbe való beszívatása után közvetlenül komprimáltatik abban bizonyos fokig és statikai állapotban égettetik el, úgy hogy azt nem kell sem valamely segédtartályból venni, sem a dugattyúnak egyik oldalától a másikra vinni, a mi könnnyen expandálásra adhatna alkalmat. Az (5) motor (1. ábra), melyet a (4) tartályból (6. ábra) táplálunk, tetszőleges szerkezettel bírhat. Ezen motor és az általa hajtandó részek között a (6) kapcsolás (14. ábra) van beigtatva, melynek segélyével ez utóbbiakat működésbe hozhatjuk vagy megállíthatjuk. Ezen (6) kapcsolás ismeretes alakú frikcziós kapcsolás, mely a kúpos (7) korongból és az űrös (8) kúpból áll; a kúpos (7) korong a (9) fogaskerékkel van összekötve és lazán forog a (10) tengelyen, míg az űrös (8) kúp a (10) tengelyen eltolhatóan van fölékelve és a (12) kézi kerék segélyével a (7) koronggal kapcsolásba hozható. Ezen kapcsolás igen előnyös, különösen gázmotoroknál, melyek tudvalevőleg csak bizonyos idő múlva jutnak hatásos működésbe, a mikor is ezen kapcsolást a motor működése közben ki- és bekapcsolhatjuk. Az (5) mótor közvetlenül hajtja a (13) tengelyt (1. ábra), melynek (15) fogaskereke a (9) fogaskerékbe fogódzik (14. ábra), mely a (10) ellentengelyen lazán forgó (7) kapcsolási koronggal mereven van összekötve; a (10) tengely a (16) csavarkerékáttétel segélyével a (17) tengelyt forgatja, melyen a gép részeinek mozgatására szolgáló és ezekkel a következőkben leírandó módon összekötött bütykök vannak fölékelve. A (13) tengelyen ezenkívül a (14) lendítő kerék is (1. ábra) van fölékelve, mely a részek mozgását egyenletessé teszi, a mennyiben a készülék kikapcsolásánál az erőt fölhalmozza. A (2) dugattyúk a (18) bütykös korongtól a (19) szögemeltyű és a dugattyú fejével csuklósan összekötött (20) rudak segélyével (3. ábra) hajtatnak. A dugattyút a robbanás alatt rögzítő szer-