18866. lajstromszámú szabadalom • Gép vizijárműveknek robbanós gázok visszahatása által való hajtására

- 3 kezet a (21) csuklóból áll, melynek egyik vége a dugattyúrúd által átjárt (23) keresztfejen. megerősített (22) harántcsapra van szerelve, míg a másik vége a dugattyút váltakozva rögzítő a dugattyú rúdján ideoda csúszó (A) ütközővel van csuklósan összekötve. Ezen csukló a (44) kar, a (45) rúd (2. ábra) és a (46) könyökemeltyű által a (30) bütykös korongtól mozgattatik. A dugattyúnak a hengerben való mozgásának, az ezt rögzítő (21) csukló mozgatásának, valamint a robbanó gáznak a hengerbe való be- és kiáramoltatására szolgáló és a vízvezetéket befolyásoló reverzáló szelepnek viszonylagos helyzete egy robbanási cziklusnak különböző szakaszaiban a 8—13. ábrákban van föltüntetve. A 8. a ábrában (2) dugattyú befelé járó löketének végén van ; a robbanó gáz bebocsátására szolgáló (24) szelep a (25) tápvezeték felé nyitva áll, míg a kiáramlási (26) szelep és a vízvezeték (27) reverzáló szelepe zárva vannak. Ezen állásnál a (21) csukló kissé behajlított állásban van föltüntetve. A 9. ábrában a dugattyú a hengernek másik végére ért és ezalatt a robbanó gáz a nyitott (24) szelepen át a hengerbe áramolt ; a többi szelepek zárt állásukban vesztegelnek és csakis a (21) csukló van maximálisan behajlott állásában. A 10. ábrában a dugattyú kissé visszafelé mozgott; a 9. ábrában föltüntetett álláshoz képest a 10. ábra azon pillannatot láttatja, melyben a szelepek viszonylagos állásukat megváltoztatják, vagyis a mikor a beáramlási (24) szelep már és a kiáramlási (26) szelep még zárva van, míg a (27) reverzáló szelep részben már nyittatott, hogy a vízvezeték beáramlási csövének zárását megkezdje és a fölrobbantott gáz szabad kiáramolhatását biztosítsa. A 11. ábrában azon helyzet van föltüntetve, melyben a dugattyú a robbanó gáz komprimálása után rögzítve van és melyben a gáz még föl nem robbant; ezen pillanatban a vízvezeték (27) reverzáló szelepe a beáramlási csövét teljesen elzárta és ugyanekkor a (21) csukló tökéletesen ki van nyújtva, mely állásában az a (23) keresztfejhez támaszkodva (A) ütközőjével a (2) dugattyút rögzíti, úgy hogy ez utóbbi a robbanás hatása alatt is mozdulatlan. A 12. ábrában föltüntetett állásban a robbanás bekövetkezett, a mikor is a kiáramlási (26) szelep nyitva van, míg a többi részek előbbeni helyzetükben megmaradtak. Ezen ábrában a (29) elektromos gyújtószerkezet van föltüntetve, mely a (30) bütykös korongon elrendezett (29) bütykök által működtetik. A 13. ábra a részeknek állását láttatja közvetlenül a robbanás után; a dugattyú befelé irányuló löketének végéhez közeledik, a csukló rögzítő állásából behajtani készül és a robbanási maradékok a hengerből kihajtatnak. Mihelyt a dugattyú ezen löketét bevégezte, az összes részek ismét a 8. ábrában föltüntetett állást foglalják el, a mikor is egy újabb cziklus veszi kezdetét. A dugattyúk, a szelepek és a dugattyút rögzítő (21) csuklók a közös (17) tengelyre ékelt (18) görbületi korongoktól (5. ábra) az ezek által működtetett és forgathatóan ágyazott emeltyűk és rudak által hajtatnak; nevezetesen a (18) korongok a velük kapcsolódó (19) emeltyűk segélyével (2. ábra) a (2) dugattyúkat mozgatják, a (30) korongok pedig a velük kapcsolódó (46) emeltyűk által és a (45) rudak közvetítésével a dugattyúkat rögzítő (21) csuklókat mozgatják, míg az (50) korongok (5. ábra) az (52) rudak által (2. ábra) a kiáramlási (26) szelepeket és az (51) korongok (5. ábra) a beáramlási (24) szelepeket működtetik; az összes összekötő rudak bal- és jobbmenetű (31) csavaranyákkal vannak ellátva oly czélból, hogy ez által az összekötő rudak hosszát és következésképen a dugattyúk és szelepek löketét is módosíthassuk; a korongok alakjuk által ismeretes módon viszik át a különböző mozgásokat az egyes részekre. A (27) reverzáló szelep a vízvezetéknek két ága és az exploziós (1) henger kiáramlási csőtoldata között beigtatott szelepházban akként van elrendezve, hogy az egy-egy