18782. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál összekötés
- 3 A külső közbenső térben is (P) nyomású folyadék lehet és ebben ;iz esetben, a mit előbb említettünk, érvényben marad. Megjegyzendő, hogy bizonyos esetekben a folyadék, a melyet az összeköttetés létesítésére használunk lassankint elpárolgás vagy más okok folytán eltűnhetnék. Ha ezen eltűnést meg nem akadályozhatjuk, akkor ezen folyadék ki pótlásáról kell gondoskodnunk. Az 1. ábrán mutatott elrendezésnél az (i) csőnek csapját akként állítjuk be, hogy elegendő mennyiségű folyadékot szolgáltasson, vagy még czélszerűbb, ha nagyobb biztonság kedvéért ezen csapot nyitva hagyjuk és az (i) csövet úgy rendezzük el, hogy a forgásban lévő folyadék tömegének megfelelő pontban (1. ábra) végződik. Mihelyt azután a csővégnek az (r s r' s') folyadék fölszintől való (x) távolsága bizonyos nagyságot elért, a czentrifugális erő által a cső végére kifejtett nyomás egyenlő lesz az (y) magasságtól származó nyomással és a kifolyás megszűnik, és azután a szükséghez képest pedig ismét megindul. A körülményekhez képest egy vagy több (i) csövet alkalmazhatunk és az összes csöveket használhatjuk a folyadék be- és kivezetésére vagy pedig egy sorozat cső a folyadék bevezetésére, a másik sorozat annak elvezetésére szolgál, oly módon, hogy a folyadékot valamely alkalmas helyről vesszük és vagy a (j) tartóba vissza vagy pedig másfelé vezetjük. Az utóbbi elrendezéseket különösen akkor alkalmazzuk, ha az összeköttetést létesítő folyadékot gyorsan megújítani akarjuk. Általánosságban előnyös, ha a csövek elhelyezését és minőségét akként szabályozzuk, hogy az összeköttetés a lehető legkisebb folyadékmennyiséget tartalmazza, hogy minél több súrlódást létesítsünk. A következőkben a találmány néhány kiviteli alakja van ismertetve. A 10. ábra szerinti elrendezésnél a szilárdan álló (f) edény lapát nélküli (c) karimával van ellátva. A lapátok a forgó (b) részre vannak erősítve. A részeknek olyan alakot adhatunk, hogy a forgás megszűntével az összeköttetést létesítő folyadék saját terében marad vagy czélszerűbben egy másik térbe folyik, a honnét a forgás megindulásánál a kapcsolásba visszatér. A 10. ábra, a hol a tengely függélyesnek van föltételezve, ezen elrendezésnek példáját mutatja. A megállításnál az összeköttetést létesítő folyadék egy része megmarad saját terében, másik része pedig (v) gyűrűstérbe folyik. Ha a forgás újból megindul, akkor a forgó (b) csőnek egy részét alkotó (v) tér a benne foglalt folyadékot is mozgásba hozza, mely a czentrifugálerő következtében ismét a lapátokat tartalmazó télbe lép. A jelen czentrifugái összeköttetés azon esetben is alkalmas, a midőn a két (b és f) rész (1. ábra) egyidejűleg ugyanazon vagy ellenkező irányban és pedig egyenlő vagy különböző sebességgel forog. E mellett még megjegyzendő, hogy ha a lapátoknak alkalmas alakot adunk és elegendő szabad teret hagyunk meg ezen lapátok ós azon szilárd falak között, melyeknek közelében amazok mozognak, akkor a (b) és (f) részek tengelyei bizonyos szöget képezhetnek egymással, a nélkül, hogy az az összeköttetés működését károsan befolyásolná. Ali. ábrában a czentrifugái összeköttetésnek más alkalmazási módja van föltüntetve. Tegyük föl, hogy az (a) tartályban gáz van és hogy a (P) nyomás nagyobb (I") nél; (f) szilárdan áll, (b) pedig forog. Akkor a (b) üreges tengely és az (f) edény között a tengellyel párhuzamos erők működnek. Ugyanis az (m m') körgyűrűalakú fölúletre, a mely a forgó rendszernek egy részét képezi, az (a) nyíl irányában (P) nyomás, a (|i) nyíl irányában (P') nyomás működik. Az (m p m' p') gyűrűalakú fölúletre, mely szintén a (b) üreges tengelynek egy része, az (») nyíl irányában (P) nyomás és a (|í) nyíl irányában oly nyomások hatnak, a melyek (P')-től (P) felé kereszteződnek. Végül a gyürüalakú (m o m' o') fölúletre mindkét irányban azonos nyomások működnek (eltekintve az elhanyagolhatónak vehető nehézségi erő hatásától). Minthogy (P) nagyobbnak van fölvéve
