18782. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál összekötés
_ 4 — (P')-nél, azért a (b) forgó rendszerre az (a) nyíl irányában lökés hat és megfordítva a szilárdan álló (f) részre ugyanilyen lökés hat a (fi) nyíl irányában. Ezen lökés nagysága egyenlő valamely (m m' és p ]>') közé iktatott körnek fölületére gyakorolt lökéssel, melynek nagysága (P P') pro cm2 . Ha kívánatos, a lökést föntarthatjuk, ha alkalmas nagyságban készítjük el az alkatrészeket, sőt már meglévő készüléken is fokozhatjuk vagy csökkenthetjük a lökést a (P P') nyomáskülönbség változtatása nélkül, az által, hogy több vagy kevesebb folyadékkal létesítjük az összeköttetést. Ezen változtatásokat üzem közben akként végezhetjük, hogy az (i) szabályozó csőnek végét a 11. ábrában pontozott vonalakkal föltüntetett módon eltoljuk. A czentrifugál összeköttetés a lökésre való tekintettel például oly tengely végén alkalmazható, a mely lökéseknek van kitéve vagy valamely csapágy alatt, ezen lökéseknek megszüntetése vagy kisebbítése végett (12. ábra). Ez a készülék teljesen azonos a fönt leírttal, csakhogy a (b) tengely tömör, nem üreges. A 12. ábra esetén a készülék a fönt leírttal egyezik, csakhogy á (b) tengely forgás közben vezettetik. Az (i) cső az (f) edényt összeköti egy tartállyal, mely valamely gázalakú vagy folyós nyomóközeget tartalmaz. A czentrifugál összeköttetésnek úgy egyik, mint másik alkalmazási eseténél előfordulhat, hogy túlságosan csekély forgássebesség vagy túlságosan nagy (P P'), illetőleg (P' P) nyomáskülönbség következtében, ezen nyomáskülönbségnek a czentrifugál összeköttetés útján való kiegyenlítése végett túlságos nagy átmérőjű és nagy arányú összeköttetést alkalmazunk, még igen sűrű anyagnak pl. higanynak összekötőfolyadék gyanánt való alkalmazása esetén is. Ezen esetben olyan összeköttetést alkalmazunk, melyet compound czentrifugál összeköttetésnek nevezhetünk meg és a mely több egyszerű összeköttetésből áll. melyek akként vannak elrendezve, hogy hatásaik összeadódnak. Ilyen compound-összeköttetést, mely három egyszerű összeköttetésnek egyesítéséből áll, mutat a 13. ábra. Ennél a belső (P) nyomása (P')-nél nagyobbnak van fölvéve, a mint az a lapátok alakjából kitűnik. A forgó (b) cső tengelyén három karima van, a melyek (cl c2 c3) lapátokkal van ellátva, melyeknek mindegyike, mint az egyszerű kötésnél, egy-egy az (f) edény fölső részén elrendezett tokban forog. A (cl c2) lapátoknak tokjai a szilárdan álló rész és a mozgórész között lévő hézagok és a (w) köztér révén állanak összeköttetésben egymással. Epúgy a (c2 és c3) lapátok tokjai egymással (z) köztér útján állanak összeköttetésben. A két (w és z) köztér oly készülékkel van ellátva, a mely megakadályozza, hogy a bennük lévő folyadék forgásba I jöjjön. A 13. ábrán ezen készülék lapátokból vagy radikálisan elhelyezett szárnyakból áll, a melyek a szilárdan állő (f) edénynek részét képezik. Tegyük föl, hogy a készülék működésben áll és az összeköttetés folyadékkal van megtöltve. A (cl) összeköttetés kiegyenlíthet egy bizonyos (P") nyomáskülönbséget, úgy hogy (P) belső nyomás mellett, a nyomás (3)-ban (P P") lesz. Ezenkívül (w) közbenső térben a folyadék nem forog, mivel abban czentrifugalerő nem jő létre. így tehát ezen térben mindenütt egyforma a nyomás (ha a neliézségerő hatását elhanyagoljuk) és (2)-ben hasonlóképen (P P") nyomás uralkodik. Azonban a (c2) összeköttetés kiegyenlíthet esetleg (P") nyomáskülönbséget, és így a nyomás 4-ben lesz (P 2P"). Továbbá látható, hogy 5-ben a nyomás (P 3P") lesz. Úgy járunk tehát el, hogy egy bizonyos, pl. (n) számú összekötésnél (nP") legalább is egyenlő legyen (P P')-tel. A- compound czentrifugális összeköttetést két különböző sűrűségű folyadékkal is alkalmazhatjuk. A 14. ábra egy ilyen összeköttetésnek elvét mutatja, mi mellett azt a 13. ábrára vonatkozólag leírt föltételek mellett alkalmazunk. Az ilyen két folyadékkal való összeköttetésnél a szilárdan álló lapátokat vagy szárnyakat, vagy más valamely
