18688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hegesztés nélküli lánczoknak föltekercselés által való előállítására

- 4 — tot szabad végezni és az egymásután működésbe jövö felületeinek sugarai akkorák, hogy a kerülete a föltekert spirálisokkal mindig érintkezzék, annak megfelelően, a mint a drótok föltekerődzenek. A nyomóhenger kerületének tehát egyenlőnek kell lennie a spirálisok számával, melyek a gyűrű szélességét adják ki, és a spirálisok hosszának összegével, a profiljának annyiszor kell változnia, a hány spirális van alkalmazva. A 7. ábra a (J) nyomóhengert mutatja, a 8—11. ábra eme hengernek az I., II., III. és IV. vonalak szerint vett nagyobb mé retben rajzolt keresztmetszeteit ábrázolja. A nyomóhengernek eme berendezése azért előnyös, mert a föltekert rúddal való állandó érintkezése biztosítva van a nélkül, hogy a henger forgástengelyét a föltekerés mérvében emelni kellene. A csatolt rajzon a gyűrű lapos és az összetekercselendő rúd vezetését egyrészt az érintő hengeren lévő mélyedések, másrészt egy (H) kiszélesedés (4., 5. és 6. ábra) idézi elő. mely a középső henger mélyedésével szemben fekvő oldalon van alkalmazva. A gyűrű hátsó részén a középső henger ki vastagodása, mellső részén pedig egy (S) szektor (4., 5. és 6. ábra) által rögzíttetik, melyet egy ék erősít meg. Ha a gyűrűt meleg állapotban húzzuk föl, a középső henger mélyedésében helyezhetjük azt el. Hogy a súrlódást kisebbítsük és a forgást megkönnyítsük, a gyűrű és középső henger érintkezési fölületét annyira kisebbíthetjük, hogy az a két fölület alkotójának legyen tekinthető. Az összehegesztett lánezszem kivétele különböző módon történhetik : vagy oly módon, hogy azt elől kitoljuk, mikor azt ebből a czélból egymástól távolítandó (E F) hengerek hornyaiból kiemeltük, vagy pedig oly módon, hogy a középső (C) hengert jobbról balfelé eltoljuk (5. ábra), mikor a gyűrűvel együtt a kész lánczszemet is ki lehet emelni. Az érintkező hengerek okozta nyomóhatást sablon kovácsolás által is helyettesíthetjük, a sablon a profil betartását biztosítja. Ezt a berendezést olyképen is módosíthatjuk, hogy a gyűrűt viselő tengelyt függélyesen állítjuk és egy üllőbe szereljük, úgy, hogy a föltekercselés az üllő fölött menjen végbe és a hegesztés egy matricza gyanánt kiképezett sablonban nyomás vagy kalapácsolás segélyével menjen végbe. A berendezés kiképezésének megfelelően a derékszög keresztmetszetű rudakat nemcsak lapjukkal, hanem élükkel is föl lehet tekercselni. A 12., 13. és 14. ábrán eme berendezés függélyes helyzetben látható, a (B) gyűrű mozgatására fogaskerék van alkalmazva. A 12. ábra függélyes metszet a 14. ábra I—I, a 13. ábra ugyanezen ábra II—II vonala szerint és a 14. ábra vízszintes metszet a 12. ábra III—III vonala szerint. (C) az (R) üllőn lévő középső tengely, (B) a fölső élén fogaskoszorúval ellátott gyűrű, (A) a formátadó gyűrű, (G) az előzetesen kiképezett lánezszem, (T) a kalapács vagy dugattyú és (U U) a (B) gyűrűt forgató fogaskerekek. Végül a körkeresztmetszetű lánezszemek készítését oly módon is megkönnyíthetjük, hogy változó keresztmetszetű fémrudat dolgozunk föl, mely föltekercselve közvetlenül körkeresztmetszetű lánczszemet szolgáltat. A 15—18. ábrák egy különlegesen kiképezett tekercselőgépet ábrázol, mely fémdrót föltekercselésére használható, és melynek az az előnye, hogy a gyakorlati követelményeknek megfelelő méretű elipszisalakú lánczszemeket állíthatunk elő, de ennél a gépnél a forrasztás és föltekercselés külön végzendő, minthogy a gépben a föltekercselés nagy nyomás alatt nem eszközölhető. Eme gép két (I K) részből képezett föltekercselő gyűrűből és ugyanilyen föltekercselő csigából áll, ezt a két részt egymástól távolíthatjuk, hogy a nevezett gyűrűre föltekercselt lánczszemet kivehessük. Mindegyik (I) és (K) gyűrűrészben a másik (L) lánezszem átvezetésére egy kivágás van alkalmazva, továbbá a középen egy má-