18682. lajstromszámú szabadalom • Újítások pneumatikus kalapácsokon

zuk és épen erre a czélra szolgálnak azok az általában mindennemű kalapácsokon alkalmazható berendezések, melyek a szóban lévő találmány tárgyát képezik és melyeket a következőkben fogunk bővebben ismertetni. Az (F) fogantyúban az (A) henger tengelyére merőlegesen egy edzlett aczélból készült (El) hüvely van elhelyezve, melyben a beáramlást szabályozó (E) szelep tolódhatik el. A fogantyú maga üreges, az ebben lévő (f fl) csatornák pedig fojtószelepek segélyével vannak egymástól elzárva. Üzemközben a sűrített levegő az (fl) csatornába jut, innen az (El) hüvely falának (e) furatán a hüvelybe jut, és az (F) szelepet fölfelé, az 5. ábrán megrajzolt helyzetbe viszi. Ekkor az (El) hüvely és az (A) henger között a széles (el) furaton létesül közlekedés, a levegő az (A) hengerbe áramlik és a (B) dugattyút előre hajtja, úgy hogy a (D) szerszám működésbe jön (2. ábra). A (B) dugattyú (b)-nél egy rövid darabon ki van esztergályozva és itt az (A) hengerben egy mozgó (bl) kamrát képez, melybe a dugattyú egy bizonyos állásánál — kevéssel az előtt, hogy a dugattyú löketének végpontjába elérkezett volna —• sűrített levegő áramlik be, mely az (E) szelepet átállítja és így a dugattyút a munka helyzetébe vezeti vissza. Az (A) henger falában két (al a2) furat van, melyek alkalmas pontokon a henger belsejébe torkollanak és melyek közül az egyik az (fl) csatornával, a másik az (El) hüvellyel klözlekedik. Ea a (B) dugattyú közel a löketének végpontjáig érkezett, a!z (ál) furat a (bl) kamrát az (fl) csatornával köti össze, a sűrített levegő a (bl) kamrából áz (a2) furatba áramlik és az (E) szelepet az 1. és 6. ábrán látható helyzetbe viszi. Az (E) szelep eme helyzeténél a levegő az (e) (furatokon és azi (El) hüvely (e3) hornyán az (a3) csatornákba (14. ábra) áramlik, melyek a henger mellső végén torkollanak az utóbbiba. Ennek következr tében a nyomás a dugattyú mellső végére hat és az utóbbi a kezdeti állásába tér vissza. A (B) dugattyú visszafelé mozgása közben a mögötte összegyűlt levegő az (a4) furaton az (A) hengerből kifúvatik. A levegő a szelep falán lévő (e4) furaton a központi (e5) furatba áramlik, mely a fogantyúban lévő (e6) csatornán közlekedik a külső levegővel. Egyidejűleg azonban az (E) szelep fölött összegyűlt levegő azj(a2) csatornán ós az (a5) oldalfuratokon a (bl) kamrába áramlik, mely a henger falában lévő (a6) oldalfuraton közlekedik az (a,3) csatornákkal. Eme közlekedés következtédben az (E) szelep fölötit lévő térben a nyo -más megszűnik és miután a levegő a föntebb jelzett úton az (a3) csatornákból az (e3) horonyba áramlott, az (E) szelep alsó fölületére nyomás fog hatni, mely a szelepet az 5. ábrán megrajzolt kezdeti állásába viszi vissza. Ekkor azonban a hüvelyben lévő (e4) furatok az (e3) horonynyal közlekednek és a levegő elszáll. A (B) dugattyú és az (E) szelep löketváltozása egymástól függ és ismétlődik. A visszafelé mozgó (B) dugattyú az(a4) furatot elzárja, úgy hogy a dugattyú mögött lévő térből a levegő teljesen el nem szállhat. A dugattyú újabb előre mozgásánál ez a levegő komprimáltatva légpárnát képez, mely a lökést gyöngíti és a fogantyút és az ebben lévő mechanizmust a káros rázkódások ellen megóvja. Afc előre mozgó (B) dugattyú az előtte összegyűlt levegőt a külső levegővel állandóan közlekedő (a7) furaton a szabadba hajtja. Ha azonban ennek a furatnak az (A) hengerbe vezető torkolatát a tovább előre mozgó dugattyú elzárja, a dugattyú előtt lévő levegő még mindig a szabadba juthat, miután az (a3) furat az (e3) horony és az (e4) furat a henger mellső része és a külső levegő között közlekedést létesít (5. ábra). -Az (E) szelep eltolódása, illetőleg a löket változása a sűrített levegő közvetlen hatása alatt megy végbe, tehát az (E) szelep külső alakjának konstruktív kiképezése