18536. lajstromszámú szabadalom • Furnirhordó

- 2 — lia a fa nincs szurokkal bevonva, hosszirányban könnyen bocsátanak ki szénsavat. Az ily hordóknál tehát még mindig számolnunk kell a szurokkal való bevonás hátrányával. Kísérletek már most azt mutatták, hogy minden tekintetben kifogástalan, tehát sav-, szag- és föstékmentes, tehát neutrális fából készült hordót nyerünk, melyet nem kell szurokbevonattal ellátnunk, ha gőzölt bükkfát alkalmazunk. A gőzölt bükkfa, melyből minden káros anyag kivonatott, sokkal egyenletesebb strukturájú, sokkal keményebb és tömöttebb, mint a tölgyfa, úgy hogy az szurokbevonat nélkül és nagy nyomás alatt sem bocsát ki szénsavat. Hogy ezenkívül minden gombaképződést megakadályozzunk, a bükkfát még formalinnal itatjuk. Hogy a furnirlemezekből készített hordóknak a kellő stabilitást kölcsönözzük, a fenéken túlnyúló részeit a hordóköpenynek a fenekekre hajlítjuk és hozzájuk enyvezzük, úgy hogy ezen túlnyúló részek a fenekeket tartják. Hogy továbbá a hordóban tartalmazott folyadék egyenletes hőmérsékleten maradjon, a hordót légzáró burkolattal látjuk el, úgy hogy a belső hordótest légrétegben lesz ágyazva; ezen burkolat által egyszersmind egy szénsav stb fölvételére szolgáló tér állíttatik elő és a belső és külső hordótest közé nyomó közeg helyezhető be. A jelen találmány tárgyát képező hordó a mellékelt rajzban néhány foganatosítási alakjában van bemutatva. Az 1. ábra egy furnirlemezből készített kész hordót külső burkolatával együtt tüntet föl függélyes metszetben. A 2. ábra egy hordótest függélyes metszete, a hol is a fenekeken túlnyúló köpenyrészek nincsenek lehajlítva. A 3. ábra a hordófenék harántmetszete. A 4. ábra egy külső burkolat nélküli kész hordó függélyes metszete. Az 5. ábra a köpenydongák harántmetszetei. A 6. ábra egy belső fenéknek külső nézete. A 7. ábra egy neutrális fából készített hordó függélyes metszete. A 8. és 9. ábrákban ékhornyokkal bíró dongák vannak föltüntetve, mely hornyok megakadályozzák, hogy a dongák hajlításakor a farostok elszakadjanak. A 10. ábra neutrális fából készített és külső burkolattal bíró hordónak függélyes metszete. Az 1., 2. és 4. ábrákban föltüntetett hordónak (a) belső köpenye hosszirányban fekvő, a folyadék szerint 3—10 mm.-nyi vastagságú furnirlemezből, illetve deszkákból áll. A köpeny a hosszoldalokon rézsútosan van lemetszve és ezekkel egymásra enyvezve. T. i. eczet, must, fölső erjedésü sör stb. számára szolgáló hordóknak belső köpenye vastagabbra készítendő, mint alsó erjedésü sör tartására szolgáló hordóké, mert ez utóbbi hordókat bevonattal láthatjuk el. Az ekként előállított köpenybe az össze ragasztott furnirlemezekből és közbetett posztósávokból (3. ábra), vagy pedig egyetlen vastag furnirlemezből álló, széleiken fáczolt (A2) fenekeket illesztjük be, mégpedig úg3', hogy a (cl) kiszögelés csak a köpeny kerületét takarja el. Ily módon teljesen zárt úrös test keletkezik. Az (A2) fenekek és az (a) köpeny azon részei, a hol ezek egymással érintkeznek, lekerekíttetnek, úgy hogy az (a) köpeny és az (A2) fenekek fölületei enyvezési fölületet képeznek. Az ekként képezett teljesen zárt űrös testre ezután egymásután különböző (c2) furnirlapok alkalmas szövetrétegekkel váltakozva akként enyveztetnek föl. hogy a lapok végei egymáshoz képest el vannak tolva. Ezen furnirrétegek azonkívül az előállítandó hordó hosszánál valamivel szélesebbre készíttetnek. úgy hogy azok a fenekeken kissé túlnyúlnak. Ekkor a 2. ábrában föltüntetett alakú testet nyerjük. Ezen hordó előállítása már most sajátságos furnirozó eljárás szerint történik, mely abban áll, hogy nem alkalmazunk, mint ez eddig történt, merev hozzátétet, hanem légneműt vagy folyékonyát, mely áthatlan és hajlékony diafragma által van a furnirtól elkülönítve, a hol is ezen levegő vagy folyadék maga bír a kellő nyomással vagy a szükséges hőmérséklettel. Ezen furnirozóeljárás segélyével képesek vagyunk a fur-