18475. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép

__ 9 dalfalakat maguk közé zárják. A (b) lene zek külső oldalán, és a meg-felelő tolattyú két-két (n) feneke között egy-egy (y) vezető csiga van ágyazva,, mely csiga az illető lemez külső fölületére fekszik és a hengeres tolattyú mozgását kényszermoz gásszerűen teszi a (b) lemez mozgásától függővé. Ezek a (j) vezető hengerek olyképen vannak ágyazva, hogy azok egy rúgószerkezet hatása következtében a (g) tolattyúk mellső vége felé nyomattassanak (lásd az 5. ábrát). A (b) oldalfalak külső oldalukon két-két hasonló vízszintes (k) emelővel vannak az (1) csuklók segélyével összekötve. Egy-egy hengernek két-két ugyanabban a magasság ban fekvő (k) emelője egy-egy (m) csukló segélyével van egymással összekötve, míg a henger egy oldalá-n fekvő emelőknek hátsó végei az (h) hengerek tengelye segélyével vannak egymással kapcsolva. A két oldalt fekvő (k) emelők hátsó végei divergálnak és az (n) hengerek közvetítésével az ugyancsak divergáló és az (a) alaplemezeken megerősített (o) ékfölületeken vannak vezetve. A (k) emelőket egymással összekötő (m) csuklók között a (q) dugattyúrudak vannak czentrikusm és szabadon átveizjetve. Maguk az (e) gűzbevezető fúvók egy-egy üreges, hasábalakú testet képeznek, melyek ürege az (r) gőzvezetékkel közlekedik és melyeknek az (f) mélyedések előtt fekvő részei elől ékalakban ki vannak hegyezve. (3. ábra). Az (e) fúvókának eme ékalakú oldalfalain elől egymással szemben kéthasítékszerű, függélyes (s) nyílás és hátúi két hasonló (t) nyílás van alkalmazva. Az előbb említett nyílásokat a (v) csapószelepek zárják el belülről, az utóbbiakat pedig az egymástól független (w) csapószelepek. A (v) csapósz&lepek a fúvóban vezetett két vízszintes (x) rúd (u) karjaira vannak forgathatóan fölfüggesztve. Az (x) rudak a gőzfúvókában a henger tengelye irányában mozoghatnak és a hengerben egészen a (c) dugattyú pályájáig érnek. Ha tehát a (c) dugattyú hátrafelé mozogva, löketének végén az (x) rudakba ütközik, a (v) csapószelepek hátrafelé löketnek és miután a gőznyomás által a fúvóka belső fölületére szoríttatnak, a nyílásokat nyitják és mindaddig nyitva tartják, míg a dugattyú üres löketének vége felé az összecsukódó (b b) oldalfalak egy kivágásuk segélyével az (x) rudak (v) kivastagodásait meg nem fogják és visszafelé mozgásuknál az (x) rudakat és evvel a (v) csapószelepeket magukkal nem viszik, A csatolt rajzon látható gépet — melynek öt forgattyújának mindegyike a másiktól 72° távolságban van —• megindítva képzeltük és az (I II III IV V) hengerek a megfelelően jelzett forgattyú állásoknak megfelelő helyzetben vannak. A (III) hengerben a gőzbebocsátás, mely a dugattyú leghátúlsó állásánál kezdődött meg, folyamatba hozatott, a (c) dugattyú munkát végezve, előre mozog, a (b b) oldalfalak egymással párhuzamosak és hátsó végeik a hátrafelé konvergáló, függélyes (z) ékfölületekre fekszenek, melyek az (e) gőzbevezető fúvókák két oldalán, az (a a) alaplemezek között fix módon vannak elhelyezve. A (b b) oldalfalak mellső végei között az (a a) alaplemezek között és a (q) dugattyúrúdon vezetett, a henger mellső födelét képező (al) lemez foglal helyet, mely a (b b) oldalfalak mellső végét feszíti szét és ily módon a (c) dugattyút is tehermentesíti, míg a gőznyomás maga a (b b) oldalfalak hátsó végét a (z z) ékvezetékekre szorítja, úgy hogy az oldalfalak oldalirányban rögzítve vannak. Tengelyirányban a (b b) oldalfalakat az ezekkel összekötött (k) emelők rögzítik, melyek végein lévő (n) hengerek az (o) ékek fölületeire fekszenek. A dugattyú végpontjának elérése előtt az (al) födelet kilöki ós az oldalfalak közül kilép. Az (al) födél a (k) emelők (m) kapcsoló csuklójába ütközik, mely tehát a (c) dugattyú lökését fölfogja. A (k) emelők (1) csuklói oly módon vannak a (b) oldalfalakon elhelyezve, hogy ezeknek az(l) csuklóktól előre nyúló része rövidebb legyen, mint az (1) csuklóktól a gőzzel telt résznek hátrafelé nyúló része. Tehát ab-