18475. lajstromszámú szabadalom • Gőzgép
ban a pillanatban, a melyben a (c) dugattyú a (b b) oldalfalak közül kilépett, mi akkor történik, a mikor az illető forgattyú a (II) helyzetbe jutott, a (b) oldalfalak hátsó,, hosszabb részeire gőztúlnyomás fog- hatni és az oldalfalak az (1) csuklók körül forogva, elől záródnak és hátul kinyiinak, mint az a (III) helyzetben (2. ábra) lévő és a 6. ábrán külön kirajzolt hengernél látható. Ekkor azonban a (cl) dugattyú, mely a (b) oldalfalaknak ferdén elvágott mellső élére fekszik, a hengert szorosan elzárva tartja és — minthogy a löketének végállását el nem érte és az (m) kapcsoló csuklóra fekszik •— a kapcsoló csuklót és evvel a (k) emelőket és (b) oldalfalakat is magával viszi, míg az (I) állásba (1. és 2. ábra) nem jut. Ezen előre mozgások folyamán a (k) emelőket az (o) ékföliiletek egymásfelé szorítják, tehát a két (b b) oldalfal is végül egymásra szorul, ezen közben az (s) nyílásokon beáramlott gőzt a most már ékalakú és folyton szűkűlő térből a (b b) oldalfalak kiszorítják és az (s t) nyílásokon az (r) goztárbo nyomják vissza. Ugyanekkor a következő hengerbe gőz áramlik be. Mikor a henger (b b) oldalfalai előre mozgásuk végpontjába elérkeznek, a föntebb leírt berendezés segélyével megfogják a (v) szelepek (x) rúdjait és a szelepeket előre húzizák, úgy hogy az (A) nyílások elzáratnak. Evvel ez a henger befejezte munkalöketét, de már előbb két egymásután következő másik henger megkezdte illetve folytatja munkalöketét és ez a két henger mozjgatja a munkát nem végző dugattyúkat. Mialatt a dugattyú az (I) állásból az (Y) állásba megy át, a hátrafelé mozgó (c) dugattyú a (b) oldalfalakat és ezekkel együtt a (k) emelőket is hátrafelé tolja, A (b) oldilfalák ennek következtében a (z) ék- ; íölületökre ütköznek, melyek a (b b) oldalfalak hátsó végeit egymáshoz közelítik, tehát azok mellső végeit egymástól távolítják' és a dugattyú eme végek közé behatol (lásd az V. állást). A dugattyú további előre mozgásánál (IV. állás) a (p) ütköző is beleütközik az (al) hengerfödélbe, ezt az oldalfalak közé nyomja, azután pedig a dugattyú elérkezik a, löketének végpontjába., a szelepek (x) rúdjába ütközve, a szelepeket nyitja, minek következtében a. gőzbeáramlás megkezdődik és a dugattyú a (III) állásba jut. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzgép, jellemezve a mozgó falakkal bíró gőzhengerek által, melyek két-két mozdulatlan, egymással párhuzamos (a a) alaplemezből és ezek között mozgó, az alaplemezekkel szemben tömített, hátsó végükön divergáló és a munkahelyzetben a (z z) ékfölületekre támaszkodó (b b) oldalfalakból és a gőzhenger fenekét képező, a (b b) oldalfalakkal és (a a) alaplemezekkel szembea tömített (e) gőzbebocsátó fúvókból állanak és mélyek (b b) oldalfalainak mozgatására egyrészt az ezek közé az üres löket közben belépő és a munkalöket vége felé ezek közül kilépő, ékhatást gyakorló (c) dugattyúk, másrészt a (b b) oldalfalakkal az (1) csuklók, egymással az (m) csuklók segélyével összekötött és az (o o) éikfölületeken az (n) hengerek segélyével vezetett, hátsó végükön divergáló (k k) emelők szolgálnak. 2. Az 1. alatt védett gőzgépnél a (c) dugattyú tehermentesítésére a (c) dugattyú illetve (p) ütköző között alkalmazott, az (a a) alaplemezek között é§ a (q) dugattyúrúdon vezetett (al) födél, mely az üres löket közben a (b b) oldalfalak közé lép és a munkalöket végén az (m) csuklóba ütközik és a (k) (k) emelőiket is ezekkel együtt a (b b) oldalfalakat is előre mozgatja. 3. Az 1. alatt védett gőzgépnél az (e) gőzbebóesátó fúvószájak egy kiviteli mcr dozata, az által jellemezve, hogy a fúvószáj egy üreges, mellső végén ékalakú hasábot képez, melynek két függélyes, a működtetésükre szolgáló (x) rudakkal az (u) karok segélyével forgathatóan összekötött és a gőznyomás által zárva tartott (w) csapószelep ekk^l elzárt (t) nyílása van.