18437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszúszárú fehér faforgács előállítására fél czellulozénak mechanikai úton való készítése czéljából

- 2 — egy mozgó hengeres késen hosszirányban, de lehetnek ép úgy egy keskeny szilárdan álló késen harántirányban is sorakozva vagy esetleg egy és ugyanazon késen képezhetnek, részben reszelőszerűen bevágott, részben pedig hosszabb éleket vagy csúcsokat. A kések megerősítése alkalmas csavarok segélyével történik, melyek a koptatóeszköznek magasabbra vagy mélyebbre való állítását is megengedik, a mint azt épen a koptató használata követeli és a gyártás lehetővé teszi. Ezen berakott aczélsínek vagy késhengerek működése abban áll. hogy a domború fölületekkel és élekkel, illetőleg éles reszelőikkel, fűrészélükkel vagy marószerűen bevágott éleikkel és csúcsaikkal a koptatóhoz szorított fát a koptatás alatt a rostok hosszirányában bevagdalják és azokat részben meglazítják és elválasztják. Ily módon a fa koptatása mellett rostokra is szét lesz választva és eredményül hosszúszálú faforgácsot, illetőleg fehér nyers czellulózét nyerünk. Mellékelt rajzon a találmánynak több kiviteli alakja van föltüntetve. 1. ábra a defibreurnek metszőfölületét beillesztett keskeny aczélélekkel ábrázolja; 2. ábra egy harántélekkel vagy fogakkal ellátott koptatőkésnek fölülnézete; 3. ábrán egy széles kiviteli alak van ábrázolva, míg a 4. ábra ennek különböző változatát mutatja fölülnézetben; 5. ábra a különböző (c d e) koptatóvasaknak egy koronakoptatón való elrendezését mutatja, melyen (c) egy mérsékelten domború kést;

(e) egy hengeres kést és (d) az 1. ábrához hasonló keskeny koptatókést ábrázol; 6. és 7. ábra a hengeres késnek különleges kiviteli alakjait ábrázolja hossz- és harántirányú összefüggő- és megszakított élekkel; 8. ábrán egy ily hengeres kés keresztmetszete látható. Az 1. és 3. ábrából látható, hogy a koptátóélek és csúcsok (a)-nál és (b)-nél csak kevéssel állanak ki a koptató fólülete fölött. A koptatókéseknek a fakoptatón való elrendezése oly módon történik, hogy a fa az élekkel mindig a rostok hosszirányában érintkezzék a nélkül, hogy a rostok elmetszetnének és a fa a koptató forgása alkalmával csak úgy legyen bevágva, hogy az élek, sarkok és csúcsok benyomásának csak kevés ellenállást nyújtson. Míg ily módon a fa hosszú rostokba lesz szétszedve, addig a rostok a koptató fölülete által egyidejűleg egyenkint szétnyomatnak, szétzuzatnak és végül ellapíttatnak. Ezen kettős hatás következtében, mely egyrészt a farostoknak meglazításából, másrészt meg azoknak ellapításából áll, valamint annak következtében, hogy az áztató víz behatolása is könynyebb az ismert faforgácstól fizikailag teljesen eltérő, hosszúszálú, lágy és rugalmas faforgács jön létre, mely minden kémiai kezelés nélkül hasonlít a kémiai úton nyert félczellulózéhoz. A fönti eljárással nyert ezen faforgács most már magában is alkalmazható papírgyártáshoz és ezen czélból csakis az ismert egyszerű osztályozó-finomító- és hollendergépeken kell átmennie, másrészt meg igen alkalmas tiszta fehér czellulózére való átalakításra, a mennyiben az ismert kémiai főző- és fehérítőműveletek vele sokkal gyorsabban végezhetők el. Ha az eljárás előnyeit még egyszer öszszefoglaljuk, úgy első sorban az képezi a találmány eredményét, hogy hosszú 'farostokat szolgáltat rövid faforgács helyett és hogy ugyanazon erő nyomás és kerületi sebesség mellett legkevesebb 50°/0

-nyi termelési többlet áll elő egy a félczellulózéval egyenértékű faanyagban, mely hosszú, finom, lehetőleg fehér és könnyen összeborzolható rostokból áll. További előny az, hogy a nyert rostokat sokkal könnyebben kezelhetjük vegyszerekkel, mint pld. a fehérítő hollenderben alkalmazandó kénes savakkal, mint az az eddigelé előállított faforgáccsal lehető volt, mert a rostok egyenletes lágy anyagot képeznek az eddigelé előállított rövid és kemény faforgácstól eltérőleg. A koptató ezen eljárásnál kevesebb áz-