18387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus fék vasúti járművek számára

közösek a vonat valamennyi járművének számával. Ezen sematikus rajzban (a) a fékhengert jelöli, melynek (f) dugattyú rúdja kapcsolatban áll a féksarúk rudazatával; (b) egy folyadéktartány, mely a szabad levegővel állandóan közlekedik és (s) vezeték közvetítésével kapcsolatban áll (a) hengerrel, (c) egy szivattyú, mely egyrészről (o) vezeték közvetítésével a folyadék tartánnyal, másrészről (i) vezeték közvetítésével a fékhengerrel áll kapcsolatban. Ezen szivattyúnak (h) dugattyúrúdja s következőleg dugattyúja is állandóan mozgásban tartatik az (1) forgattyúrúd által, mely utóbbinak másik vége (e) exczenter közvetítésével a járműnek (d) tengelyével áll kapcsolatban. Következőleg a (t) kommutátor segélyével ennek három különböző helyzetbe való beállítása által a következő eredményeket érhetjük el: 1. a fék meglazítását. Een helyzetnél ugyanis a szivattyú nem működik, vagyis a szivattyúnak dugattyúja alternatív mozgása közben nem nyom folyadékot a fékhengerbe s következőleg az utóbbi hengernek dugattyúja nem működtettetik. Az utóbbi henger ugyanis ezen állás mellett a folyadéktartánnyal közlekedésben áll s így a fékhatásnak időelőtti bekövetkezése ki van zárva. 2. A fék megszorítását. Ezen állás mellett a szivattyú a fékhengernek dugattyújára nyomást gyakorol, míg ellenben a fékhengernek a folyadék-tartánnyal való kapcsolata megszakíttatik. 3. A normális helyzet visszaállítását. Ezen állás mellett a szivattyú megszűnik a fékhenger dugattyúját működtetni, míg ellenben a közlekedés a fékhenger és a folyadéktartány között megszakítva marad. Ámbár a fékhenger és a szivattyú különböző kiviteli alakkal bírhatnak, mind a mellett ajánlatos a találmánybeli fékszerkezet pontos működése végett azon typusokat alkalmazni, melyek a következőkben részletesen leiratnak és a rajzlapok ábráin bemutattatnak. A 2. ábra (o) szivattyúnak hosszmetszete, míg a 3. ábra ugyanezen szivattyúnak fölűlnézete. Azon czélból, hogy ezen szivattyú segélyével megfelelő kompressziót érhessünk el, tömör dugattyúval bír. Előnyös ezen szivattyút kettős működésű szivattyú alakjában kiképezni, mivel ily módon a folyadék körforgása sokkal tökéletesebbé válik. A szivattyútest két (1 2) részből van öszszetéve. A mellső (2) rész megfelel a dugattyú hátsó felületének. Ezen részt (3) süveg zárja el, mely a (4) karimával való csatlakozása helyén (5) bőrgyűrűvel van ellátva, hol az utóbbi a dugattyúrúd vezetésének tömítésére szolgál. Ezen (3) süveg (6) furattal van ellátva s ezen keresztül egy csőtoldat és egy csővezeték által (7) kamra összeköttetésbe hozható a folyadéktartánynyal s az említett kamrába bevezetett folyadék ezen csővezetéken át kiüríthető. (8) egy tömítő szelencze. A szivattyúnak (2) része (9) karima és (10) csavarszögek segélyével van az (1) részhez erősítve. A (11) bőrgyűrű, mely a csatlakozás helyén van alkalmazva és a dugattyú tömítő vezetésére szolgál. A szivattyú (1) részének (12) kibővítése az egymásfölött elrendezett (13 és 14) szelepek befogadására szolgál, melyeknek fölemelkedése által (15) kamra (és következésképen a szivattyútestnek hátsó része) akár a (16) kamrával, midőn a (14) szelep van fölemelve, akár a (17) kamrával, midőn a (13) szelep van fölemelve, összeköttetésbe hozható. A (16) kamra (18 és 19) csatornákon keresztül állandóan közlekedik a szivattyúnak mellső részével, valamint szintén kapcsolatban áll a fékhengerre] is (i) vezeték közvetítésével, mely a (20) nyíláshoz csatlakozik. A (17) kamra a folyadéktartánynyal (o) vezeték közvetítésével közlekedik, mely vezeték a (21) nyíláshoz csatlakozik. A (16 és 17) kamrák, továbbá a (22, 23, 24, 25) csatornákon keresztül egymással közvetetlenül közlekedhetnek. A (24) hengerben (27) csavarcsap segélyével szabályozható (26) tekercsrúgó (29) peczek segé-