18387. lajstromszámú szabadalom • Hydraulikus fék vasúti járművek számára

- 3 -lyével egy golyószelepet tart fészkén. Ezen golyószelep a biztonsági szelep szerepét játsza, mely a szivattyúnak szivó- és nyomó­hatását egymással kapcsolatba hozza, ha a kompresszió bizonyos határon túl emelked­nék, mely határ a (26) tekercsrúgó feszes­sége által határoztatik meg. A (12) kibővítésnek alsó részéhez a (30) henger van csavarolva, mely egy szolenoid tekercselés fölvételére szolgál. Az elektro­mos áram hatása alatt a szolenoid függé­lyes irányban mozgatja el a (31) hengert, mely ez útjában a (32) peczekhez ütközik s ezt magával vivén, szintén fölemeli. A megfelelő módon vezetett (32) peczeknek fölső vége a (13) szelephez ütközik s ez utóbbit fölemelvén, nyitva tartja s követke­zésképen a szivattyúnak szívóhatása ez által megszíintettetik. (13) szelepnek fölső vége viszont a (14) szelephez ütközik s ezt szin­tén nyitva tartja mindaddig, míg csak saját maga föl van emelkedve. (33) egy lágyvasból álló test, melynek czelját az képezi, hogy az elektroszolenoid­nak a (31) hengerre gyakorolt vonzóhatását növelje s az utóbbinak állását a kontaktus által rázkódtatásokkal vagy zökkenésekkel szemben biztosítsa. A szivattyúnak (1 és 2) részében egyenlő nagyságú kamrák vannak kiképezve, me­lyekben a szivattyúnak dugattyúja előre és hátra egyenlő nagyságú mozgást végezhet. A dugattyúnak (h) rúdja csuklósan (1) forgattyú rúd hoz csatlakozik, mely utóbbinak mozgatása az illető járműnek (d) tengelye vagy kereke által (e) exczenter vagy ha­sonló közvetítésével történik. A 4. ábra a fékhengernek vízszintes hossz­metszetét, az 5. ábra ugyanannak függélyes hosszmet­szetét, míg a 6. ábra függélyes keresztmetszetét mu­tatja be. Azon czélból, hogy a nyomás alatt lévő folyadék mennyisége a lehető legkisebbre szállíttassák s hogy ez által a fékezés annál gyorsabban legyen létrehozható, czélszerü a fékhengert differencziális dugattyúval ki­képezni. Az említett differencziális dugattyú az (a) hengerben mozog. A dugattyúnak (34) vége, mely (35) bőrburkolattal van körül­véve s a folyadék nyomóhatásának fölvé­telére szolgál, (36) csappal van ellátva, mely a (38) hüvelynek (37) hornyában csú­szik s az említett hüvelyek végére (f) siiveg van erősítve, mely a féksarúk emeltyűszer­kezetének működtetésére szolgál. A (38) hüvely belsejében (39) tekercsrúgó van elrendezve, mely állandóan azon törek­véssel bír, hogy (34) részt és (f) süveget egymástól a lehető legtávolabb tartsa. (39) tekercsrúgón belül, a henger tengelyének irányában két (40 és 41) hüvely van el­rendezve. A (41) hüvely fölött lévő (40) hüvelynek egyik vége el van zárva, míg ellenben másik vége a dugattyúnak (34) részéhez van erősítve. (40) hüvely és a dugattyúnak (34) része tehát szilárd kapcsolatban álla­nak egymással. (41) hüvelynek mindkét vége nyitott és a dugattyúnak (34) részén kiképezett furat­ban erős súrlódással vezettetik s a végére (42) csavarhüvely van erősítve. Ezen (42) csavarhüvely elzárja a hengeres hüvelynek végét és (43) tömítéssel van ellátva, míg másik végével a bronzból készült (44) szek­rényhez csatlakozik, mely utóbbi (45)-nél szintén tömítéssel van ellátva. Ezen (44) kamra arra szolgál, hogy a (41) hüvelynek belső terét közlekedésbe hozza az (i) vezetékkel, mely a szivattyút a fékhengerrel összekapcsolja. (46) egy szelep, mely megakadályozza a folyadéknak a fékhengerből a szivattyúba való visszatérését. Oldalt a hengeres testtől egy második (47) bronzkamra foglal helyet. Ezen kamra (6. ábra) a (48) szelep befogadására szolgál, mely szelepnek fölemelkedése által a hen­geres (49) kamra és következésképen a fék­henger dugattyújának hátsó kamrája is állandó összeköttetésbe hozatik (50) kamrán és (51) nyíláson keresztül (s) vezeték köz­vetítésével a folyadéktartánnyal. (47) kama­rának függélyes falazata (52)-nél meg van vastagítva, azon czélból, hogy ezen falban

Next

/
Oldalképek
Tartalom