18377. lajstromszámú szabadalom • Hűtőszerkezet explóziós mótorok számára

- 2 -vesszük tehát, hogy egyrészt minden ventilátornál a legnagyobb hatás öve, gyűrű alakú, mely a ventilátor szerkezete szerint annak tengelyétől többé vagy kevésbé távol esik, másrészt pedig, hogy iparkodnunk kell a motornak azon részeit (szelepek, gyújtószerkezetek stb.), melyeknek hűtése első sorban szükséges, a legnagyobb hatás övébe helyezni, csakhamar fölismerjük, hogy a ventilátor tengelyének a motorhoz viszonyított helyzete eddigelé hibás volt. Eddigelé tudniillik nem használták ki teljesen a ventilátort, minthogy azon részek, melyeknek hűtésre legnagyobb szükségük van, nem estek a legnagyobb légáram övébe. A találmánynak első sajátsága tehát a ventilátornak oly módon való elhelyezésében áll, hogy azon részek, melyeknek leginkább van szükségük hűtésre, a maximális hatás övébe jussanak. Ezen czélból tehát a ventilátor tengelye, a henger tengelyek síkján kívül és pedig előnyösen ezen sík alatt helyezendő el, hogy a meleg levegő fölszállása is tekintetbe vétessék. A ferde eredő irányának, mely eredő a levegőnek a ventilátor által vízszintes irányban való előre hajtása és a fölfelé törekvő fölmelegedett levegő mozgása által adódik, olyannak kell lennie, hogy a maximális erősségű ferdén fölfelé irányított légáram oly részekre hasson, melyek leginkább hűtendők. A ventilátor tengelynek ezen állása van a mellékelt rajzban föltüntetve. Azon mértéket, a mennyivel a ventilátor tengelye a henger tengelysíkja alá kerüljön, igen nehéz, szinte lehetetlen megadni, mert ez a ventilátor szerkezetétől, a ventilátornak és a hűtendő közegeknek egymástóli távolságától stb. függ. Mint az 5. ábrából látható, lehet még a kamrákat a maximális hűtés övébe való juttatás czéljából exczentrikusan elrendezni. Ezen áthelyezés, a ventilátor tengelyének áthelyezésével kombinálható, mint pl. az 5. ábra mutatja, hol a ventilátort a hengertengelyek súlya alá, a hátsó hengerkamrákat pedig ezen sík fölé rendezzük el. Egy másik, eddigelé nem alkalmazott mód a ventilátor által hajtott légáram liűtő hatásának legjobb kihasználására, mely légiiram, az előbb jelzett okokból a legnagyobb hatás övének fölső részében, ferde irányban száll fölfelé, abban áll, hogy a kifúvó- és beömlési szelepet és a gyújtókészűléket lépcsőzetesen helyezzük el, hogy ily módon ezen részeket közvetlenül a maximális hűtőhatás övébe hozzuk. A mi a hűtőbordáknak az atmoszférikus levegő hűtőhatásának jobb kihasználása czéljából való újszerű elrendezését illeti, ha a levegőt akár ventilátor, akár sűrűség különbségek, vagy pedig a mótor tovahaladása által mozgatjuk, az a következőkben rejlik : A szelep és gyújtókamrákat (1., 2. és ábra), egymás fölött elrendezett, a kamrák falaihoz öntött vízszintes (b) bordákáltál hűtjük. Az ily módon elrendezett bordák a levegő áramot vízszintes helyzetben tartják, a fölmelegedés által csökkentett sűrűsége folytán való fölfelé áramlását megakadályozzák és a henger felé irányítják s ily módon a légáram eléri annak minden irányban kisugárzó (c) hosszbordáit (3., 4. és 5. ábra). Ha két vagy több henger van egymás mellett elrendezve, úgy csak a két legszélső liengerfélt látjuk el sugárirányú bordákkal, mint az a 3. és 4. ábrából látható, míg a többi bordát, melyek fokozatosan vastagodnak és nagyobbodnak, merőlegesen alkalmazzuk, hogy ily módon a számban való csökkenés kiegyenlíttessék, mely csökkenés oly arányban lép föl, a mint ezen bordák a két henger közötti szimmetria síkhoz közelednek. A két henger között (d) köz marad (2., 4. és 5. ábra), úgy hogy a hűtő levegő a két szomszédos (c c') borda között azok egész magasságában keringhet és a hűtés ezen a részen ép oly erős lesz, mint a többi részen, következéskép a hengerek nem szenvednek a falak egyenlőtlen tágulása miatt deformácziót. A ventilátor tengelyét minden ábrában (f)-fel jelöljük, míg (g g) a henger kamrákat, (h h) pedig a hengereket jelölik. Miként már említettük, a hengert teljesen vagy részben köpennyel vesszük körül.