18363. lajstromszámú szabadalom • Hengermű idomvasak előállítására

4 okozott elfordulásra, mely az öveken mindig sokkal nagyobb, mint a szárakon, nem lennénk figyelemmel, hanem magán a kész gyártmányon is hosszú selejtes végek keletkeznének. Ezen selejtes végek keletkezése könnyen megérthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a vízszintes (Bl B2) hengerek azon fölűletei, melyek az övek belső felületeit megmunkálják, mindig lassabban forognak, mint az ezen hengerek kerületén fekvő fölületek, melyek a szárat munkálják meg, mivel az öveket megmunkáló fölületek kisebb távolságban vannak a tengelyektől mint a szárat megmunkáló fölületek. Ha tehát a (D D) oldalhengerek a munkadarabot nem fogják meg erősebben, mint a vízszintes hengerek, akkor a kész gyártmány a szelvény szélein gyakran szakadásokat és repedéseket fog mutatni, míg a szár és öv közötti elosztásra szánt és a kész munkadarab meghosszabbításához hozzájáruló anyag nagy része a vízszintes hengereknek a szárt megmunkáló fölűletének erősebb fogása által a szárba behengereltetik és a szárrész a végeken nagy kiterjedésben kilép. Ezen végeket le kell vágni és nem bírnak más értékkel, mint a kiselejtezett anyag. Ha ehhez még a szelvényszélek megcsonkítása is járul, akkor az egész gyártmány gyakorlatilag értéktelen és drága selejtes darabot képez. A helyett tehát, hogy az övvastagságot ugyanazon sebességgel csökkentjük, mint a szárvastagságot, nagy fontosságú az övek vastagságát lényegesen gyorsabban csökkenteni, mint a szár vastagságát, hogy a vízszintes hengerek megjelölt helyén lévő sebességkülönbséget kiegyenlítsük. Ha tehát a (D D) oldalhengereket gyorsabban mozgatjuk egymásfelé, mint a fölső (Bl) hengert az alsó (B2) henger felé, akkor a szelvényszélek szakadása mindig elkerülhető. Mivel a fölösleges anyag az övekbe és nem a szárba hengereltetik, a kész szelvény hossza megnagyobbodik. Mielőtt azon berendezést leírnók, mely a (Bl D D) hengerek beállítását közvetíti, megjegyezzük, hogy a munkadarabot min- ! den oldalról forgó munkafölületekkel kell í körülvenni, és hogy tehát az összes hengereket, az alsó (B2) hengert is, egyidejűleg kell hajtani. Egy alkalmas hajtást a fiiggé lyes (D D) hengerek és a fölső vízszintes (Bl) henger mellettük fekvő csapja között czélszerűen egy (d) dörzstárcsa (II., IX. és X. ábra) képezi, mely a megfelelő függélyes hengerrel, pl. (d3 D3) összekötődarabok | segélyével van összekötve. A függélyes henger egy középső (Dí) fúrással van ellátva, melyben a (D3) összekötődarabok vannak beeresztve. A (d) dörzstárcsák e szerint a hengerek belső részébe nyúlnak ; az összekötődarabok akként vannak elrendezve, hogy a dörzs tárcsák merőleges föl- és lefelé való mozgását megengedik. A (d) dörzstárcsa fölül egy (d2) súrlódó fölülettel bír, mely a (Bl) henger csapjának (B3) gyűrűalakú fölűletével érintkezik. A (d) tárcsa függélyes elállíthatósága folytán a dörzstárcsa és a (B3) hengerfölűlet közötti érintkezés föntartható, ha a fölső (B1) henger függélyes irányban beállíttatik. A (d2 B3) részek súrlódó fölűletei vízszintesen vannak elrendezve. A (B3) rész súrlódó fölűlete ezen rész kerületén van, míg a (d) tárcsa súrlódó fölűlete a tárcsa homlokfölűletén fekszik. A két súrlódó fölűlet ezen elrendezése a függélyes oldalhengereknek a vízszintes hengerek felé való és a fölső a szárt megmunkáló hengernek alsó hengere felé való beállítása alatt a két súrlódó fölűlet között a szükségelt egyenletes érintkezést biztosítja. A (d) tárcsa súrlódó felületét czélszerű szélesebbre készíteni, mint a (B3) rész súrlódó fölűletét, hogy az oldalhengerek különböző állásaiban a (B3) rész súrlódó fölűletének egész szélességét tartsuk a (d) tárcsával érintkezésben. A (d) dörzstárcsa fölfelé való mozgatására és e mellett közte és a (B3) fölűlet közötti érintkezés föntartására egy (E) dugattyú (IX. és X. ábra) van elrendezve, mely a (d) tárcsával valamely módon össze van kötve. Az (E) dugattyú lefelé az (f) kamrába nyúlik, mely az (F) hengerben van elrendezve; az (F) henger a vízszintes (H) szán belső végén fekszik és a függélyes (D) hengert a (d)