18353. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a mótorikus erőnek különböző sebességgel való áttételére

— 5 -gelyre szerelt differencziális művel s ily módon kettős reakezió jön létre: először azon reakezió, mely a differencziális mű tengelyére hat, s mely a (18) tengelyt a (23) tengely forgási irányának megfelelő irányban igyekszik elforgatni és másodszor azon reakezió, mely a (28) tárcsát ellenkező irányban igyekszik elforgatni. Ugyanekkor a (25) tárcsára ható erő (29) hajtószíj által átvitetik (30) tárcsára, mely kapcsolatban áll a (19) tengelyre szerelt differencziális művel s ennek következtében itt is hasonló kettős reakezió lép föl, mint a (18) tengelynél és (28) tárcsánál. Ennek az a következménye, hogy a (18 és 19) tengelyekre oly erő hat, mely ezen tengelyeket hasonló s a (23) tengelynek megfelelő irányban igyekszik elforgatni. Mivel a (18 és 19) tengelyek egyenes áttételi szíjjal vannak egymással összekapcsolva (22) által, ezen erők összegeztetnek. Azonban a (28 és 31) tárcsákra oly erő hat, mely ezeket egyirányban, azonban a tengelyek forgási irányával ellenkező irányban igyekszik elforgatni. Azonban a (28 és 31) tárcsák alkalmas módon, pl. a kereszteződő (32) hajtószíj által oly módon is összekapcsolhatók egymással, hogy az egyiknek peremére ható erő azt a másik tárcsa forgási irányával ellenkező irányban igyekszik elforgatni. Az erőknek ezen ellenkező irányban való hatása oly eredményt hoz létie, mely hozzájárul a differencziális művek tengelyére ható reakeziókhoz. Minden külön magyarázat nélkül világos, hogy a 7. ábrában sematikusan bemutatott kombináczióhoz hasonló fogaskerekek alkalmazásával is létre hozható. A 8., 9., 10., 11. és 12. ábrák ily elrendezést mutatnak be, hol a 8. ábra ezen elrendezésnek fölülnézete, a 9. ábra a 8. ábrának A— B sík szerinti metszete, a 10. ábra ugyancsak a 8. ábrának C—D, a 11. ábra E—F és a 12. ábra G—H sík szerinti metszete. A helytálló és laza (31) ill. (35) tárcsákkal fölszerelt (33) mótortengelyre (12. ábra) egy differencziális műnek (36 és 41) fogaskerekei vannak szerelve s az ezekhez tartozó (42 és 43) fogaskerekek szilárd kapcsolatban állanak a különböző átmérővel bíró (44 és 45) fogaskerekekkel. A nagyobb átmérővel bíró (44) fogaskerék a (47) differencziális művel kapcsolatos (46) fogaskerékbe kapaszkodik, mely az előbbit lazán szerelt (49) fogaskerékkel ellátott (48) tengellyel kapcsolja össze. Továbbá a kis (45) fogaskerék oly (50) fogaskerékbe kapcsolódik, mely kapcsolatban áll az (52) tengelyre szerelt (51) differencziális elemmel, hol az említett tengelyre a (49) fogaskerékbe kapcsolódó (53) fogaskerék van szerelve s az utóbbiak egyenlő átmérővel bírhatnak. Az erő fölvételére szolgáló és (55) tárcsával fölszerelt (54) tengelyen (56) fogaskerék foglal helyet, mely azon (57 és 58) fogaskerekekbe kapaszkodik, melyek a (48), ill. (52) tengelyre vannak ékelve. Ily módon az áttételre nézve egy zárt lánczot nyerünk, mely (44) fogaskeréktől indul ki és (46) fogaskeréken, (47) differencziális művön (49) és (53) fogaskerekeken, (51) differencziális elemen, (50) fogaskeréken, valamint (45) fogaskeréken át ismét visszavezettetik az első differencziális műhöz. Ezen berendezésnél a (44 és 45) fogaskerekek a 7. ábrán sematikus rajzban bemutatott berendezésnél lévő (24 25) tárcsákat s ezeknek hajtószíját helyettesítik, míg az erő fölvételére szolgáló (18 19) tengelyeknek egymással való kapcsolatát (56, 57 és 58) fogaskerekek helyettesítik. Az erő fölvételére szolgáló (54) tengely sebességének megváltoztatását oly módon érjük el, ha az (59) fogaskerék sebességét a -következő berendezés segélyével befolyásoljuk : a (33) tengelynek külső végére (60) kúpos fogaskerék van szerelve, mely a hozzá keresztben álló (63) tengelyre szerelt (62) fogaskerékkel kapcsolódik, hol az utóbbi tengelyén ékelve van. Ugyancsak a (63) tengelyre a (64) dörzstárcsa van ékelve, melynek forgási sebessége természetesen arányos a (33) tengely forgási sebességéhez. A (65) dörzskerék (64) surlótárcsa által