18353. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a mótorikus erőnek különböző sebességgel való áttételére

_ 4 — lített törekvések ellensúlyozására az (S) tengelyre szerelt (R) fogaskerék szolgál, hol ugyanezen tergelyre (T) féktárcsa van ékelve, melyhez (U) féksarú (Y) emeltyű közvetíté­sével tetszés szerint hozzászorítható. Az ily módon kiképezett szerkezetben a normális sebesség azonnal megváltoztattatik, ha (U) féksarú az (8) tengelyre szerelt (T) féktárcsa, valamint az ugyanazon tengelyre ékelt (R) fogaskeréknek és a (G) tengelyre szerelt (Mj fogaskeréknek forgását akadá­lyozza. Azonban a féktárcsára gyakorolt erőnek igen csekélynek kell lenni akkor, ha a fo­gaskerekek átmérőit az 1:8 viszony szerint határozzuk meg. Ha azonban a fék teljesen meg van la­zítva, akkor (M) fogaskerék ellenkező irány­ban forog, mint (G) tengely és pedig ele­gendő sebességgel arra, hogy (H) tengely nyugalomban maradjon. Midőn az erőt fölvevő tengelynek ugyan­azon irányban kell forognia, mint a mótor tengelye, ezen eredmény közbenső fogas­kerekek elrendezése által érhető el, melyek a differencziális elemekre szereltetnek s ezen közbenső fogaskerekek sok esetben czél­szerűen fölhasználhatók a segédeszköznek (servo-moteur) vagy regulátornak az áttételi rendszerrel való összekapcsolására. Oly el­rendezés, melynél egy dörzstárcsa és egy görgő van regulátor gyanánt alkalmazva, az 5., 6., 7. és 8. ábrákban van föltüntetve. Az 5. és 6. ábrák oldal-, illetve fölülnézet­ben mutatják be ezen pálcza gyanánt szol­gáló berendezést. Az (X és y) tengelyekre (1. és 2.) diffe­rencziális művek vannak szerelve. Az (t) differencziális műnek két oldalról lévő fogaskerekei az (X) tengelyre lazán szerelt (3 és 4) fogaskerekekbe kapcsolód­nak ; a (2) differencziális műnek hasonló fo­gaskerekei az (y) tengelyre szintén lazán szerelt (5 6) fogaskerekekbe kapcsolódnak. A (3) és (5) fogaskerekeket (7), míg a (4 és 6) fogaskerekeket (8) fogaskerék kap­csolja össze egymással. (X) mótortengelyre (9) kúpos fogaskerék i van szerelve, mely a (11) tengelyre ékelt, hasonló (10) kúpos fogaskerékbe kapcsoló­dik, hol az említett tengelyre azonkívül (12) dörzstárcsa van erősítve. A (8) fogaskerék­nek (14) tengelyére (13) dörzskerék van sze­relve, hol az említett tengely egy hosszanti horonnyal bír, melybe azon szánnak vagy éknek csapja nyúlik be, mely a dörzskerék agyát képezi. Ezen kerék tehát a (8) fogas-1 kereket forgató (14) tengelyen hosszanti irányban eltolható. Ha ezen (13) dörzskereket a (17) kézike­rékkel ellátott (16) csavarorsó és (15) villa segélyével a (12) dörzstárcsa fölületén el­toljuk, úgy a (14) tengelynek forgási sebes­ségét s ezzel együtt a (8) és (4 és 6) fo­gaskerekek forgási sebességét is módosít­hatjuk. Az ennek folytán a szögsebességben be­állott változás az erőt fölvevő tengely for­gási sebességének módosítását is vonja maga után, föltéve, hogy a mótor tengelyének for­gási sebessége állandó. A 7. ábra oly berendezésnek sematikus rajzát mutatja be, melynek segélyével az erők eloszthatók, még pedig oly módón, hogy azoknak egy része ellentétbe hozatik a másik résszel. A (18 és 19) tengelyek össze vannak kötve egymással és bármely alkalmas mó­don kényszerítve vannak arra, hogy egyenlő szögsebességgel forognak. A 7. ábrában be­mutatott sémánál ilyen eszköz gyanánt a (18 és 19) tengelyekre szerelt (20 és 21) tárcsák vannak föltüntetve, melyek (22) hajtószíj által vannak egymással összekap­csolva. Ezen tengelyek mindenike egy-egy differencziális művel vau ellátva, azonkívül egy harmadik tengely is van alkalmazva, mely szintén differencziális művel van föl­szerelve. Ha (23) tengelyt tekintjük mótortengely gyanánt, az ennek forgatására szolgáló erő (24 és 25) tárcsákra vitetik át az ezen (23) tengelyre szerelt differencziális mű közve­títésével. A (24) tárcsára ható erő (26) hajtószíj közvetítésével azon (27) tárcsára vitetik át, i mely viszont kapcsolatban áll a (18) ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom