18350. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordképes födémek és falak előllítására házak és egyéb építmények számára
el. mely az előbbi hálózat alatt lévő pontokhoz van vezetve és részben e hálózatra fektetve; azután az ezen hálózatot alkotó kötelet meghúzzuk és az első hálózat ezáltal sokkal merevebben fog megfeszíttetni, mint különben. Az előbb említettek könnyebb megérthetése czéljából a mellékelt rajzban a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint készített födémek néhány foganatosítási alakja van bemutatva. A falak előállításának szemléltetővé tételétől eltekintettünk, mivel az a födémekétől csak kevéssé tér el. Az 1. ábra egy betonfödém függélyes metszete. A 2. ábra egy más foganatosítású betonfödém függélyes metszete. A 3. ábra fölülnézet, mely a tartók és kötelek elrendezését láttatja. A 4. ábra fölülnézet, mely a hálózat megfeszítésének módját és a feszítő közegnek a borító deszkákon való megerősítését mutatja. Az 5. ábra metszet a 4. ábra A - B vonala szerint. A 6. ábra a födém egy további foganatosítási alakjának függélyes metszete. A 7. ábra ezen födém hálózatának perspektivikus nézete. A 8. ábra a födém negyedik foganatosítási alakjának függélyes metszete. A 9. ábra fölülnézet, mely a tartók elrendezését és egy sajátságos módon kifeszített hálózat elrendezését mutatja. A 10., 11. és 12. ábrák részleteket mutatnak. Ugyanazon betűk az összes ábrákban ugyanazon részeket jelölik Az 1. és 3. ábrában bemutatott födém előállítása következőképen történik : A párhuzamos (1) tartók fölső (al) karimái közé a (bl b2 . . . .) kengyeleket (3. ábra) fektetjük, melyek a (b) horogban vagy pedig egy teljesen zárt fülben végződnek. Ezen (bl b2 . . . .) kengyeleket czélszerűen egymástól egyenlő távolságben rendezzük el, míg két-két egymással szemközt álló (bl és b2) illetve (b3 és b4) kengyel egy-egy az (a) tartók tengelyére merőleges síkban fekszik. Miután az összes (bl b2 b3 . . . .) kengyeleket ezen föltételek szerint elrendeztük és czélszerű módon, mint pl. Jcalapácsütésekkel helyzetükben rögzítettük, a hálózat előállításához foghatunk, mely később a beton tartója gyanánt szolgál. Ezen hálózat itt két (c és d) kötélből áll. melyeket, a mint a 3. ábrából láthatjuk, a megfelelő (bl b2 ) kengyelek között egymást keresztezően rendezünk el és melyeket miután a kötél végeinek legerősebb megfeszítése által azoknak igen jelentékeny kezdetfeszültségét kölcsönöztünk, végeikkel alkalmas módon megerősítünk. Ezen kezdeti feszültség nagy gyakorlati jelentőséggel bír, mivel ez a kész födém hordképességét nagyban befolyásolja. A mereven kifeszített (c és d) kötelekből álló hálózatot már most alkalmas módon valamely megkeményedő mesterséges (e) kőmasszával, különösen betonnal vagy hasonló czementanyaggal (I. ábra) burkoljuk. Amint már említettük, horzskőbetont és hasonló keveréket is alkalmazhatunk, azonban csak kevésbbé hordképes födémeknél. A borító deszkák helyett, amint már szintén megemlítettük, szűknyílású dróthálót alkalmazhatunk, melyre tehénszőrrel és gipsszel vegyített habarcsot rakunk, melynek lekötése után a betont töltjük föl. Az ilyen dróthálót azonban borító deszkák alkalmazása esetén is alkalmazhatjuk és pedig a betontest merevítése czéljából. A betonnak, illetve az ezt helyettesítő keveréknek megkeményedése után a borító deszkákat — ha ilyenek alkalmazásban voltak — eltávolítjuk. A (c és d) kötelek anyaga gyanánt első sorban aczéldrót jön tekintetbe, mivel ez megfeszítve nem tágul többé ki. Bizony,os esetekben azonban kevésbbé előnyösen ugyan vasdrót is alkalmazható a jelzett czélra. A hálózat előállítására és alakítására nézve még megjegyezzük, hogy bár az előzőkben ismertetett födémszerkezetnél (1. ábra) a (c és d) köteleket egymást keresztezően, ferdén egyik tartóból a másikra és erről ismét ferde irányban az első tartóra és így tovább vezetjük, mégis világos, hogy a há-I lózatot másként is rendezhetjük el, mivel a