18330. lajstromszámú szabadalom • Mótoros jármű

_ 4 _ lyik a fölső részbe, útközben a (40) edényben lévő víz hatása folytán lehűlve. Ha a vízszin a kazánba normális magasságát elérte, akkor a (26) cső fölső része is megtelt az immár lehűtött vízzel, miáltal ezen fölső csőrész hirtelen összehúzódik, még pedig sokkal nagyobb mértékben, mintha a; kazánból a víz a csőbe fölülről ömlött volna. Ezen berendezés által tehát gyors hatást érünk el úgy, hogy az (58) szelep ia a kellő pillanatban gyorsan lelzáratik. Ezen szerkezetek egy lemezre vannak erősítve, mely a többi alkatrész hőkiterjedését egyensúlyozza, úgy hogy ezek által az (53) szelep nem hoza/tik működésbe. Az 1. és 2. ábrából látható, hogy az (50) cső a kazán hátulsó részéhez vezet és kezel a. víztükör alatt végződik. Ea?n berendezés által elérjük azt, hogy a gőacsőa víz által elzáratik akkor, midőn a jármű hegyen fölfelé halad, mivel akkor a tápszivattyút működésen kívül kell helyezni azon czélból, hogy az összes gőz a gőzgép hajtására fölhasználható legyen. Ha az (50) cső nem volna a leírt módon elrendezve, úgy a hegynek való menetnél a (26) cső fölső részéből a víz kifolyván ebbe gőz tódulna, mely a fölső cső részt fölmelegítve a tápszivattyút működésbe hozná. A (25) légszivattyút a (29) csőnek egy mellékcsövén át látjuk el gőzael (9. ábra). A légszivattyú alsó hengere a szivattyúhenger, mely az (55) regulátorra] van az olajtartóban vezető (28) csővel összekötve. Ezen regulátor a (38) csőben lévő nyomás által működtetik, mely nyomás természetseerűfeg épp oly nagy mint a (23) edényben lévő nyomás. A regulátor az (57) hengerből áll, melyben az (58) dugattyúrúddal ellátott (56) dugattyú jár, a dugattyú rúd fölfelé az (59) szelephez vezet. Egy (60) -rúgó (9. ábra) olyképen van az (57) hengerben elrendezve, hogy a légnyomás által összeszoríttatik. A rúgó természetesen egy tetszésszerinti nyomásra lehet beállítva és csak akkor szoríttatik össze, ha a normális nyomás már túl van haladva, miáltal aa (59) szelep elzáratik. Ha a levegő nyomáfa csökken, akkor a (60) rúgó az (59) szelepet kinyitja, mire a szivattyú újból működésbe jön. Az (57) hengeren keresztirányban egy nyílás van, melyben a (61) dugattyú jár, a dugattyúnak azon része, mely a (62) nyílás fölé esik kisebb átmérővel bír, hogy a levegő az (57) hengerbe akadály talanúl bemehessen. A dugattyú egyik (63) vége szintén kisebb átmérővel van ellptva, a dugattyút a (64) spirálrúgó tartja normális helyzetében (9. ábra). Ha valamely okból szükségessé válna, hogy a (23) olaj tartóban nagyobb nyomást idézzünk elő, mint a milyennél a regulátor működésbe jön, akkor a (61) dugattyút egyik újunkkal befelé toljuk, miáltal a levegőnek a regulátorhoz vezető útját elzárjuk. A (61) dugattyúnák ezen elmozgatása által a (63) rész a (65) csatornákat közlekedésbe hozza, miáltal.az (60) dugattyú alatt a nyomás megszűnik és ennek következtében a (60) rúgó az (59) szelepet kinyitja. A míg a regulátor ezen állásban van addig a légszivattyú is működik. Ebből látható, hogy egy járműnél, melynél a kerekek pneumatikus abroncsokkal vannak ellátva, a (28) cső elzárható és a pneumatikus abroncs egy alkalmas csővel a légszivattyúval összeköttetvén, fölfujtatlató. A (29) gőzcső egy hajlékony (66) csővel van a gőzgéppel összekötve, míg a gőzeivezető nyílás a (67) hajlékony csővel van (32) elvezetőcsővel összekötve. Ezen hajlékony összeköttetés szükséges, mivel a gőzgép a járműnek forogható (10) gyűrűjéhez van erősítve. Az átváltó kormányműnek is úgy kell elrendezve lennie, hogy a gép akadálytalanul [elfordulhasson. Ezen okból a (68) rúd, mellyel az átváltás eszközöltetik, egy a (10) forgó gyűrű tengely közepe fölé öső ponthoz vezet. A (68) rudat a beállítható (69) átváltó emeltyűvel mozgatjuk (5. ábra). A (30) szelepet úgy kell fölszerelni, hogy ez a kocsivezető által könnyen kezelhető legyen, a lég és gőznyomás mérésére alkalmas készülékek ugyancsak közel a kocsivezető üléséhez alkalmaztatnak. Az itt ' leírt fuvarszekérnél szükségtelenné válik a