18329. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék mótorkocsik számára
— 6 — máznak; ezek (30) cső által (2. és 3. ábra) (e) viztartánnyal vannak összeköttetésben és a (40) szekrénytől (46) Cső (3. ábra) nyúlik ki, mely (47) zárószeleppel van ellátva. A (46) csőtől fölfelé (48) cső nyúlik (29) hüvelyig, mely (114) rúdon elhelyezett tömszeleppel bír, mely rúd oldalt a kocsi oldalán megy keresztül és (115) fogantyúval van ellátva. (29) tokból (5) cső hátrafelé (e) víztartányba nyúlik. A (46) cső végén van egy tok, mely (116) csapot tartalmazza mely lef'úvóesapként szolgál és a (46) csőből (117) tápláló cső vezet a kazánhoz. Rendesen abban az időben, midőn a gép jár, szivattyúzza a szivattyú a vizét a tartányból a kazánba és a kocsizó (115) fogantyú és a (29) tokban lévő csap beállítása által az így szivattyúzott vízmennyiségét tetszőlegesen szabályozhatja annál inkább, mert ha fölösleg van, vagy ha a kazánban a vízmennyiség csökkentendő, a (29) hüvelyben lévő csap nyitható, mire aztán a víz a helyett, hogy a kazánba folyna, a tartányba folyik. Ha a (29) tokban a csap nyitva van, a (47) szekrényben lévő elzárószelep önműködőlég záródik; de ha (29) csap zárva van, akkor a víz az elzáró s/elopszekrényen és (117) csövön át a kazánba szivattyúztatok. Azon nehézségeket elkerülendő, melyek akkor keletkeznek, ha egy gőzgép nem szakértők által kezeltetik és azon veszélyeket elhárítandó, melyek túltelés vagy a kazánban lévő alacsony vízállásból eredhetnek, a szivattyút beállíthatjuk akképen és mindent úgy rendezünk el, hogy rendesen vízfölösleg szivattyúztatik a kazánba, úgy hogy ha a (29) csapot nem szabályozzuk, a kazán csakhamar megtelik; hogy a túltelést meggátoljuk, a fölösleget nem választjuk oly nagyra, hogy az el nem vezethető, ha a gőz nincsen túlhevítve és a víz emelkedésénél a függélyes csövek lassankén i elbontásának hatása a gőz túlhevítésének csökkenésében mutatkozik, úgy hogy azon időben, midőn a csövek teljesen el vannak borítva, a gőz nedvességgel van telítve, mely oly gyorsan eltűnik, a hogyan a vízfölösleget a kazánba szivattyúzzuk. Ha az elrendezést úgy eszközöljük, hogy a vízhozzávezetés valamivel nagyobb legyen, mint az elgőzölöghető mennyiség, míg másrészt azt kisebb mennyiségre szorítjuk, mint a mennyit a tökéletesen telített gőz magával ragadhat, kocsizó általi megfigyelés szükségessége, hogy a túltelést megakadályozza és az alacsony vízállás, gyors gőzfejlesztés vagy a csövek elégsének veszélye elkerülhető. Hogy a gép teljes erejét jobban kihasználhassuk, a súrlódási veszteség, mely rendesen a csapágyaknál előfordul, az által háríttatik el, hogy valamennyi ponton, hol különben csúszóérintkezés volna, görgős csapágyakat alkalmazunk, pl. az exczentergyűrűk és exczenterek között, a forgattyútengely és csapágyai között és a hajtórudak és forgattyúcsapok között. A forgattúyesapok, a hajtórudak, az exczenterek és az exczentergyűrűk csapágyai lényegükben hasonlók és a 11. ábrában keresztmetszetben vannak ábrázolva. Ezen ábrában íi) a forgattyúcsapot vagy forgattyútengelyt ábrázolja, melyre (140) gyűrű van erősítve és a tengelyre a gyűrűvel szemben ferde fölülettel bíró (141) csapágygyűrű van szorítva. Egy másik belső csavarmenetekkel ellátott (142) csapágygyűrű (i) tengely csavarmenetes részére van fölcsavarva és (141) gyűrű nyugvó fölületéhez körülbelül derékszögű nyugvó fölületet képez. A hajtórúd végén lévő (143) exczentergyűrű ki van fúrva, úgy hogy a (141 142) gyűrűket föl -veheti, melyek éleivel tömören zárnak és (144) (v) alakú horonnyal bír (145) golyók fölvételére, melyek ennélfogva az exczentergyűrű és a csapágygyűrűk között aránylag csekély súrlódással futnak. A (104) forgattyútengely csapágya a gépkeret mindkét oldalán 12. ábrában van bemutatva, melyben minden oldaldarab a (107) kereten átmérőjében szélesebbre van kitúrva, mint a (104) tengely, hogy a lerézselt (147) gyűrűt kényelmesen fölvehesse. mely a tengelyre föl van ékelve, valamint egy másik (148) gyűrűt mely szintén a tengelyre van fölékelve.
