18329. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék mótorkocsik számára

— 3 — és az elégés folytán sem füst vagy szag nem keletkezik. Továbbá a kazán alatt ily láfjgzónak elrendezése, merőleges és nyilt lég­csövekkel nemcsak hatásos természetes hu­zamot ad. hanem a levegő és láng akképen vegyül, hogy a kazáncsövek között nagyon élénk és hatásos elégés és az eddiginél gyorsabb és szabályosabb gőzfejlesztés lép föl, míg különleges készülékek a léghuzam mesterséges előállítására vagy a gőzmennyi­ség ellenőrzésére nem szükségesek. A lángzó és kazánnak új elrendezése lé­nyegesebb eredményeinek egyike az a ké­pesség, hogy a láng vagy az elégés mér­téke, a lángzóhoz való gázáram egyszerű variálása által szabályozható. Ezt (u) csap forgatása, vagy önműködőlég a (k) regulá­tor által eszközöljük. A láng ez által annyira kicsinyíthető, hogy alig látható vagy maxi­mumára nagyobbítható, mialatt mindig töké­letes elégés van biztosítva, úgy hogy sem füst, sem lerakódás sem szag soha sem lép­het föl. Ez oly eredmény, mely eddig kazá­nok fűtésére szolgáló lángzóknál nem volt elérhető. Minthogy valamennyi lángzó egy oldalt zárt kamrában van egyesítve, melybe a le­vegő a lángzókhoz konczentrikusan elren­dezett csöveken át juthat, a kis lángok re­dukált gázhozzávezetés mellett is a lángzón föntartatnak és a keresztirányban belépő légáram által ki nem oltatnak, miből el nem égett gázok elillanása, korom lerakódása, kellemetlen szag föllépése és a lángzónak gyakori meggyújtásának szükségessége kö­vetkeznék. A szabályzó. Motorkocsiknál kívánatos a nyomást fön­tartani ós mégis megakadályozni azt, hogy egy maximumon túllépjen anélkül, hogy a vezetőnek erre ügyelni kellene. Nem elég­séges biztosító szelepre támaszkodni, mely­lyel a kazán természetesen el lehet látva, a mennyiben ez csak a kazántúlnyomást csökkenti, hanem okvetlenül szükséges, hogy ha a nyomás alacsonnyá lesz, a lángzó több tüzelő anyaggal tápláltassék, hogy fo­kozott elgőzölgést és ennélfogva nagyobb nyomást érjünk el. E czélból a (k) regula­tort használjuk, mely a 4. és 5. ábrában van bemutatva. A (61) szelepszekrényt (9) csövön át táp­láljuk gázzal, mely cső a (130) tüszeleppel ellátott (v) fúvóka előtt lép a szekrénybe. Ha a szelepet nyitjuk, a gáz (62) kieresz­tőn megy át, mely (t) cső torkolatába nyú­lik be, mely a kieresztőnél bővebb, úgy hogy a gőzáram belépésénél alkalmas lég­mennyiség vele ragadtassék és olyan elegy képződjék, mely a lángzó kamrájába lép és kilépésnél (y)-nál ég el. A (130) tű alakú szelep (63) rúd végén van megerősítve, mely (k) regulátor (65) tokjának (64) terébe nyúl, és (66) fejdarab­bal kapcsolatos; ez a (70) rúgó által szo­rosan (67) hajlékony diafragmához szorítta­tik, mely a tok nagyobb részén keresztül húzódik és (w) kamra hajlékony oldalát ké­pezi, melybe a kazánnal kapcsolatban álló (69) csövön át víz vagy gőz vezettetik A (70) rúgóboz (71) gyűrű fekszik, mely (72) üreges csavarral, melyen a (63) rúd keresztül megy tetszőlegesen beállítható, ha azt (75) fogantyúval vagy egyéb módon forgatjuk. A (70) rúgó annyira összenyoma­tik, a mennyire szükséges, hogy a (63) rúd és a diafragma mozgása által a (v) fúvóka nyílásának összeszorítása meggátoltassák. Csak ha a kívánt nyomás el van érve, akkor toljuk a (130) szelepet a (v) fuvó­kába. (v) fúvóka azonban a szelep befelé való mozgatása által nem záratik tökéletesen, mivel a részek úgy vannak beállítva, hogy mindenkor elégséges gáz mehet keresztül (62) kieresztőn, a gyújtóláng föntartása czél­jából. Ez utóbbi oly kicsinyre állítható be, hogy a kazán hevítésénél szerepet ne ját­szón, de véletlenül el se aludhasson, mivel az elégetőkamra a (21) csövek helyeinek kivételével mindenhol zárva van. A levegő fölszállása ezen csöveken át a láng elalvá­sát nem idézheti elő. Ha a készülék műkö­désén kívül helyezendő, a gázhozzávezetés (62) kieresztőn át rögtön elzárható, ha az (u) szelep rúdját forgatjuk, mely a (61) tok ' és a kieresztő közti közlekedést zárja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom