18329. lajstromszámú szabadalom • Hajtókészülék mótorkocsik számára

— 2 — láncz (s) lánczkerékhez megy, lionnét a hátsó tengely gerendelyének két része hajtatik. A kazán, A kazánoknál, melyek különösen motorkocsikhoz valók, nagyon lényeges, hogy könnyű súly nagy erővel arányosan kombináltassék, mert ezen kazánok nagyságukhoz mérten sokkal nagyobb nyomásnak vannak alávetve, mint a közönséges gépek kazánja. A súlyt minimumra redukálandó, a kazán (56) falához lágy fémet használunk, mint pl. rezet vagy ötvényeket és a falat oly vékonyra készítjük, hogy az igényelt nyomás nak tényleg ellen nem állhatna. A szükséges szilárdság elérése czéljából. a köpenyt (55) finom dróttal burkoljuk (7. és 8. ábra), mely szükség esetén bizonyos közökben odaforrasztatik. A kazánfal ilyen erősbítése magában véve nem új, de eddigelé vékony fémnél még alkalmazást nem talált, mivel a drót nyomása a fal deformálására törekszik. Hogy ez elhárítassék, a fal mindkét végén kifelé hajlíttatik, hogy az (57) karima keletkezzék. A csekély fém vastagságnak kö vetkeztében eme karimák ugyan magukban elegendő merevséget nem nyújthatnának. Az (58) fejlapok ennélfogva közvetlenül az (57) karimák kiilfölületére erősíttetnek és minden karima belső oldala fölé (59) merevítő gyűrűt alkalmazunk. A gyűrűkön, karimákon és fejlapokon ((50) szögecseket húzunk keresztül, úgy hogy a fal végein olykép erősbíttetik. hogy a kazán főrésze, daczára a drótháló által való igyénvbevételének, alakját megtartja. A kazán eme előállítási módjánál abszolút tömített összeköttetési helyeket tömítés nélkül kapunk. Ezt az által érjük el. hogy a karimáknak a gyűrűk és fejlapok között oly nyomást adunk, hogy minden karima lágy féme a határoló lapok valamelyik egyenetlenségébe besajtoltatik és így önmaga tömítésként szolgál. Ezen nyomás sajtoló kölyükkel vagy a szögecselésnél fejthető ki, és ily módon olyan tömítéseket nyerünk, melyek rendkívül nagy benyomásnak ellenállnak. A kazán tetszőleges szerkezetű víz- vagy tűzcsöves lehet, de előnyösebb tűzcsöves kazán alkalmazása, mely nagyszámú kicsi, vékony függélyes csövekkel bír, melyek szorosan egymás mellett vannak elrendezve és a kazán egyik fejlapjától a másikig terjednek (7. ábra). Ezen csövek a kazán lágy fémfalát merevíteni és szilárdságát növelni iparkodnak. A lángzó. A (b) lángzó (1. és 7. ábra) egy tokból áll, mely (20) lapos födéllel bír és bizonyos számú (21) légcsővel van ellátva, melyek a tok födelétől fenekéig terjednek és közvetlenül az (a) kazán alatt vannak elrendezve. Mindkét rész egy köztér által egymástól el van választva, melyet a tok külső fala elzár és mely épen elegendő, egy alkalmas (x) elégetőkamra képzésére (7. ábra). A lángzótok födelében és pedig minden légcsövet körülfutó körben (y) lyukak vannak elrendezve, azonkívül a lángzótok belsejével (t) cső áll összeköttetésben, melyen át a levegő és gázkeverék a lángzóhoz jut. A gáz (y) nyílásokon lép ki és lánggyűrűt képez, mely a (21) csövekből kiáramló levegőt körülveszi. A meleg gázok (22) tűzcsöveken fölszállanak, melyek közül mindegyik egy kéményt képez. Ennélfogva minden gyűrűlánghoz levegőfölösleg vezettetik és a tökéletes elégés biztosítva lesz. Az (y) nyílá-ok minden sorozata külön láng/ót képez és valamennyi a fölső kazáncsövekkel I együtt működik, hogy természetes huzatot idézzen elő. míg több ilyen lángzónak elrendezése a kazáncsövek alsó végének tőszomszédságában úgy az utóbbiaknak, minta kazán alsó fejlapjának egyenletes és tökéletes fűtését és a kazán tartalmának gyors fölmelegedését és elgőzölgését biztosítja. Bebizonyult, hogy ha bizonyos számú gyűrűlángzót az említett módon rendezünk el, minden lángzót egy központi csőből levegővel táplálunk és levegőt csak a gyűrűalakú lángzókon át vezetünk az elégési kamrába, melyben a lángzók vannak elrendezve, tényleg tökéletes elégést kapunk, úgy hogy a kazánlemezeken és a csövekben semmiféle szénlerakódás nem történik