18303. lajstromszámú szabadalom • Futókerék
két lábra szerelt készülék teljesen megegyezik egymással s az egyetlen különbség közöttük csakis abban van, hogy a két készülék a lábaknak megfelelő le- és fölfelé mozgatásához képest váltakozva jön működésbe. A két készülék oly módon működik, hogy midőn az egyik láb legmélyebb állásában van. mint az az 1. és 2., valamint 6. és 7. ábráknál föltételeztetik, a másik láb fölfelé mozgattatik s aztán ismét erélyesen lefelé nyomatik, mi által az ezen lábra erősített készülék képessé tétetik az illető egyénnek előre való mozgatására. Az egyik lábnak, például a jobbnak lefelé mozgatása közben a bal láb már emelhető. Azonban természetesen a jobb láb mindaddig leeresztve tartható esetleg, mig a szintén lefelé mozgatott másik lábszár is elérte legmélyebb állását. Épen hasonló módon működik a bal láb is azalatt, mig a jobb lábon lévő készülék működésen kívül van. A két készüléknek egymásfelé fordított oldala igen egyszerűen összekapcsolható oly módon egymással, hogy a lábak a haladás alkalmával úgy állanak egymás mellett, hogy oldalirányból tekintve, körülbelül ugyanazon függélyes síkban feküsznek, azonban ha az egyik lábat a másikkal szemben erélyesen előre vagy hátrafelé mozdítjuk, úgy a kapcsolat teljesen megoldódik, úgy hogy ha például az egyik láb a kocsik számára való úton van, a másik lábbal föl lehet lépni a járdára, még azon esetben is, ha ez utóbbi kimagasodó szegélykövekkel bír. Ezen berendezésnek az a czélja, hogy a találmánybeli járművön haladó egyén képes legyen a lehető legkényelmesebb módon a kocsiútról a gyalogjáróra föllépni, ha ezt bármilyen veszély szükségessé tenne. Ily egyszerű, a két lábon lévő készülékeknek könnyen föloldható összekapcsolására szolgáló készülék igen sokféle kivitellel bírhat, s mivel a találmány tárgyának nélkülözhetetlen alkatrészét ezen kapcsolószerkezet nem képezi, azért a mellékelt ábrákon külön nincs it föltüntetve. A rajzokon (A) a lábat jelöli, még pedig az 1—3. ábrákban a bal-, míg a 6. és 7. ábrákon a.jobb láb van föltüntetve. A láb az (1) lemezen nyugszik, melynek fölfelé görbített (2) széleihez azon szilárd (3) szíjhevederek vannak erősítve, melyek a lábfejet a 2. és 3. ábrából látható módon szilárdan körülveszik és az (1) lemezhez hozzákapcsolják. Ezen lemez két oldalsó (4) csapja közvetítésével két merőlegesen álló (5) csuszósínnel van erőtáttevőleg, azonban mozgathatólag összekapcsolva, mely síneknek fölső vége (6) lemez által mereven össze vau kapcsolva egymással és (7) szíjhevederek csatlakoznak hozzájuk, melyek a fémből álló (6) lemezzel együtt arra szolgálnak. hogy (5) vezetéksíneket az illető egyén alsó lábszárával szilárdan összekössék, illetve az utóbbit szilárdan körülfogják. Az említett (5) sínek (8) vezetékükben merőleges irányban le- és fölfelé mozoghatnak, mely vezetékek a készüléknek (9j alsó lapból és (10) ágyazatpofákból álló részével szilárd összeköttetésen állanak, vagy pedig ezen részekkel egy darabból vannak készítve. Az (5) sínek (8) vezetékükben olyinó don mozganak, hogy az illető egyén lábát könynyen fölemel heti. anélkül, hogy ezáltal a szerkezetnek (8 9 10) részeit is fölemelné, sőt ellenkezőleg, az említett alkatrészek akár saját súlyuk folytán, akár az által, hogy az egyik lábon lévő készüléknek (9 10) alsó része a másik lábon lévő készüléknek (9 10) alkatrészeivel az előzőkben említett könnyen oldható módon össze vannak kapcsolva, állandóan a talajon maradnak. Az 1. és 2. ábrában bemutatott kiviteli alaknál az egyik (5) sínnel két (11) kar áll kapcsolatban, melyek vízszintes irányban a (8) vezetéket körülfogják és szabad végükön egy-egy (12) kilinccsel vannak ellátva. A lábnak fölfelé mozgatása alkalmával ezen (12) kilincsek egy (14) végtelen láncznak (13) szemei fölött végigcsúsznak, mely tagolt láncz oly (15 16) lánczkerekek körül fut, melyek közül az előbbi (15) lazán forgathatólag van a (8) vezetéknek bal oldalán megerősítve, (1. ábra), mig a második (16) a (10) pofákba forgathatólag ágyazott j (17) tengely közvetítésével egy nagy (18) ! áttételi kerékkel áll kapcsolatban. A 2.
